Balassagyarmat ünnepe

Sokrétű programsorozattal ünnepelte csütörtökön a Legbátrabb Város közössége, hogy kilencvenhat esztendővel ezelőtt az elődök kiűzték a cseh betolakodókat és egy darabnyi földet megmentettek a hazának.

Reggel kilenc órakor a temető katolikus ravatalozójánál didergős, fagyos időben kezdődött az események sora. Itt a Balassi Bálint Gimnázium tanulói adtak elő műsort. Fellépett az intézmény énekkara, a tizenegyedik és tizenkettedik osztályos diákok pedig verses-prózás formában elevenítették fel a korabeli történéseket. Borenszkiné Imre Éva igazgató gondolatait a diákönkormányzat elnöke, Nagy Anna Eszter tolmácsolta a hallgatóságnak. A szónok párhuzamot vont Balassi Bálint korának törökellenes küzdelmei és a balassagyarmatiak honmentő harcai között, azzal a különbséggel, hogy míg a törökök elől sok helyen megfutottak, elmenekültek az emberek, addig az Ipoly-parti város védelmében összefogtak a polgárok, vasutasok, katonák – és győzelemmel vívták meg a létfontosságú ütközetet. Az őket segítő diákok sorában pedig később híressé vált személyiségek, így Horváth Endre grafikusművész és Ligeti Lajos orientalista is vezérszerepet vállaltak a fiatalok irányításában.

Délután egykor, a MÁV állomáson, a két vasutas hősi halott, Rózsa András és Petrovics József márványtáblájánál a Szabó Lőrinc Általános Iskola tanulói emlékeztek. Igazgatójuk, Fábián Gábor „végigfutott” a cseh betöréstől a betolakodók elkergetéséig eltelt két hét főbb fejleményein, és idézett például Horváth Sándor egykori polgármester gondolataiból, kifejezve, hogy a két világháború közötti korszakban mekkora becsben tartották a gyarmatiak, a nem is olyan távoli múlt tetteit.

A központi ünnepségen, a főtéren lévő Civitas Fortissima szobornál előbb Majer Zsolt adta elő gitáron ez alkalomra írt hazafias dalát, majd Fábri István szavalta Remenyik Sándor magyarságtudattal „átitatott” költeményét, illetve énekelt a Balassagyarmati Dalegylet is. Medvácz Lajos polgármester beszédében hangsúlyozta, az első világháború forgatagát követően három radikális rendszerváltás is történt Magyarországon, amelyet hazánk legnagyobb történelmi tragédiája, Trianon tetőzött be. Ebben a vészes időkben mutatták meg a balassagyarmatiak hazaszeretetüket, amikor összefogtak azért, hogy a város magyar maradjon. Ennek az összefogásnak méltó példája az a kézfogás, amellyel a szociáldemokrata vasutas vezető Schuch István, és a vármegye nevében a konzervatív politikus Pongrácz György 1919. január 27-én megpecsételte az együttműködését a csehek kiűzése érdekében. A polgármester megemlítette a harcok első halottjának, Czakó Balázsnak utolsó szavait is, amelyben családjának üzen, hogy szereti őket, de édes hazáját még jobban szereti. Medvácz Lajos emlékeztetett arra, hogy a gyarmatiak minden évben felállítják a vitézség kapuját, amikor megidézik Civitas Fortissima dicső napját. Külön kitért Kamarás József szerepére: a „csehkiverést” gyermekfejjel átélő férfiú a rendszerváltás idejétől haláláig vezéralakja volt a Legbátrabb Város hőseinek emlékét megőrző mozgalomnak.

A központi ünnepség végén az önkormányzatok, a civil szervezetek, a rendvédelmi szervek és a különböző intézmények képviselői megkoszorúzták a Városháza falán lévő emléktáblát.

Nyugat-nógrádi Napok - nyomán

2015-ben is Legbátrabb Város Emléktúra

Vigyük hírét az országmentő hősöknek!

A balassagyarmati hősök mellett fejet kell hajtanunk az Ipoly-mente további hősei előtt is hiszen nélkülük nem lett volna ekkora eredménye ezen cselekménynek.

Dejtár, Drégelypalánk, Őrhalom, Szécsény, Ipolytarnóc, Litke, Rapp.

Felhívás a balassagyarmati lakosság részére!

Ha a túrán nem tudsz részt venni de megemlékeznél őseinkről akkor csatlakozz hozzánk 

az I. Világháborús katonai temetőnél!

A várható érkezés:15.00-15.30

A túra az eddig megszokottakhoz hasonlóan 2015.01.31-én 9.30-kor indul Magyarnándorból.

8.30-kor a balassagyarmati vasútállomáson, 9 óra után pedig a magyarnándori vasútállomáson gyülekezünk. A gyarmati gyülekező után buszokkal jutunk ki a magyarnándori indulási pontra, mivel a vasúti menetrendben nincsen megfelelő vonat az utóbbi évek vasutat ellehetetlenítő lépéseinek köszönhetően.

A Balassagyarmatról indított külön buszok útiköltsége 400Ft/Fő.

A túra végén megkoszorúzzuk Tormay Cécile emléktábláját a Huszár-villánál ahol a Bujdosó könyv második felét írta meg az eljövendő nemzedékeknek, valamint fejet hajtunk a balassagyarmati emlékhelyeken.

A túra hossza kb.: 20 km.

Idén újra lehetőség van Budapestről külön busszal eljutni a túrára. A busz indulási időpontja reggel 7.00. , helyszín: a kisföldalatti mexikói úti végállomása.

Előreláthatólag 2000 Ft összköltséggel kell számolniuk a jelentkezőknek (ez az oda-vissza utat is fedezi).

A külön buszra jelentkezni e-mail -en keresztül lehet a busz@hvim.hu címen.

A jelentkezőkkel telefonon is egyeztetjük a részleteket.

A buszokra Balassagyarmaton felszálló túrázóknak 400 Ft-os költséggel érdemes számolniuk.

Bármilyen további kérdés esetén állunk az érdeklődők rendelkezésére: legbatrabbvarostura@gmail.com -címen.

Hvim Rendezőség

2014-ben ennyien voltunk.

Térképes segédlet a városunkba érkezőknek:

16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoport

Rövid interjúban mutatkozik be a balassagyarmati eseményeknek és az első világháború hőseinek emléket állító katonai hagyományőrző csoport. Bakos Gyulát a csoport vezetőjét kérdeztük a csapatról, valamint a csoport megszületésének körülményeiről.

Miért és, hogyan alakult meg a hagyományőrző csoportjuk?

A csoport  megalakulásának  miértjéhez  5 évet kell  visszaugranunk  az  időben,  amikor  az  első Legbátrabb  Város  emléktúra  ötlete  Dobrocsi  Lénárd  fejéből  kipattant. Ezt  az ötletet később tettek  követték és   2010. január  30-an   megrendezésre  került  az  első  emléktúra. Már ezen  a  túrán  felmerült   egy   katonai  hagyományőrző  csoport  megszervezése,  amely   megidézi    az 1919.január  29-i  Cseh  kiverésben  részt vett katonák,  vasutasok és  polgárok   felszerelését és  egyenruháját, valamint emléket állít ennek a hősi tettsorozatnak a hagyományőrzés segítségével is.  A  következő  túrákon  a  kornak  megfelelő  ruhák  viselésével,   felszerelési  tárgyak  bemutatásával próbáltuk megidézni  a "Csehkiverés" időszakát.  Ezek  a  felszerelések  főleg  a  polgárság  által  viselt  ruhadarabokból  és   minimális  katonai  felszerelésből álltak.

2014  júliusára  csapatunknak  sikerült  három  db  első  világháborús   egyenruhát  beszerezni és  így méltóképpen   megtudtunk  emlékezni  a   nagy háború  kitörésének  100. évfordulójáról.  Ezzel  egy időben  megalakítottuk  a    16-os  Honvéd   Katonai  Hagyományőrző   Csoportot.

Miért ezt a nevet választották?

Logikusnak   tűnt,  ha  már  a  városunkban  állomásozott  a  l6/II-es  zászlóalj és  végigharcolták  a  nagy  háborút,  majd   részt vettek  a  cseh  kiverésben,  hogy az  ezred  nevét  vegyük  fel.  

Miért  fontos Önöknek  ez az  időszak?

Magyarország történelme  során   több   háborúban is  részt vett,  viszont az  I. Világháború  volt  az  első olyan  totális  háború,  melyben  a   határ vonalak   civil és  katona között  szinte   már   teljesen  elmosódott.  Az  Osztrák-magyar  monarchia  ember  vesztesége  egymillió -egyszázezer  volt,  ebből  a  magyar  királyságé   53O.965 katona.  Nincs olyan magyar  család,  kinek  a  rokonságában  ne  lenne  valaki ,   aki  harcolt,  vagy  elesett  a  I. világháborúban.   Ebben  a  háborúban  a magyar baka  kitartóan,  bátran  küzdött    hazájáért és  a   családjáért.   Galíciától  Doberdóig,  vagy  a  balkáni  hadszíntéren  katonáink  mindenhol állták   a  sarat az  ellenséggel  szemben. A  háború  négy  éve  alatt,  szinte minden napra   jut  egy  olyan  fegyver tény,  amely  a  magyar katona  ember feletti kitartását ,  haza szeretetét és  bátorságát  példázza.  .   Ezek  a hősök   egy  szebb és jobb  Magyarországért adták  az életüket. Kötelességünknek érezzük , hogy  emléküket  méltóképpen megőrizzük  és   ápoljuk. 

A "Csehkiverés", hogyan kapcsolódik az I. világháborúhoz?

Balassagyarmaton a történelme során mindig tartózkodott kisebb-nagyobb  katonaság.  Az  1867-ik évi  kiegyezést követően megalakult  az  önálló magyar  hadsereg, melynek neve  magyar királyi  honvédség lett.  1883-ban Balassagyarmat  nekifogott  egy  uj  és korszerű laktanya építésének, melyet  l884 őszén  vettek  birtokba  a  honvédek.    l89O-ben  átszervezték   a hadsereget és  a  l6-ik  gyalogezred  II.zászlóalja került  a  városunkba,  az  ezredparancsnokság és  a  zászlóalj  Besztercebányára,  míg  a  III.  zászlóalj  Jolsván állomásozott.     A  16-sok   végig  harcolták   a   nagy   háborút,    Prezemysl től   Isonzóig.    Amikor  1918-ban  bekövetkezett az összeomlás,  a  gyalogezred  katonái hazatértek,  nagy  részük  felsőbb  utasításra   leszerelt.   Balassagyarmaton  csak  egy  kisebb  tiszti  különítmény  maradt  Vizy  Zsigmond  százados  vezetésével, mely később  részt  vett  a   cseh  kiverésben.

Ezek szerint a gyarmati bakák nem csak a fronton harcoltak?

1918 végére  a  l6.-ik   gyalogezred  létszáma  jelentősen megcsappant.  A  katonák nagyrésze  felsőbb parancsra  leszerelt és   hazatért  szeretteihez.

Balassagyarmaton  csak  egy  kisebb  tiszti  különítmény  maradt.    1919.  január  29-én  a  l6-os  és  a   38-as  gyalogezred  különítményei  vettek  részt  a    "csehkiverésben".    

Mennyien  vannak?

Jelenleg  csapatunk  5  főből áll,   ebből  3 fő  a  l6 honvéd  gyalogezred   egyenruháját  viseli,   2 fő pedig   mint   l9l9-es csehkiverő  balassagyarmati  polgárokat kívánja megtestesíteni.

Milyen egyenruhájuk és felszereléseik  vannak?

Csapatunk  katonai  egyenruhája  1908 mintájú zubbonyból,  1916  M nadrágból,   lábszártekercsből és  1908 M   tábori  sapkából  áll. Ez mellett  kenyértarisznya,  gyalogsági  ásó,  kulacs,  evőcsésze,  rohamsisak,  hátizsák,  rohamkés  és   karabély.   A  felszerelés  folyamatosan  bővül ,  célunk  a  teljes  korhűség  elérése.

Van valamilyen üzenete a hagyományőrzésnek a fiatalok felé?

Mindenféle  hagyományőrzésnek  kell, hogy  legyen  valamilyen üzenete  a  fiatalság  felé.   A  mi hagyományőrző  csoportunk  a  magyar  honvédek  kitartására és  bátorságára,   a  magyar  katona  vitézségére  hívja  fel  a  mai  fiatalok  figyelmét és próbálja  megértetni  velük  a   bajtársiasság  lényegét, mert ma  már  elképzelhetetlen  az  emberek  számára   az  a pokol,   amit   a  magyar  honvéd   a  lövészárkokban megélt,  vagy  mikor  a   roham  előtt  még   utoljára  kezet szorított  a  bajtársával.  

Balassagyarmat megemlékezései 2015 Január 28-29-én.