Hősi halált halt gyarmati vasutas

Petrovics József (1879-1919)

1879-ben Turán született. Hat elemit végzett. A magyar nyelven kívül szlovákul is beszélt. 1900 és 1904 között a 7. számú huszárezrednél töltötte katonai szolgálatát Debrecenben. Ezek után 1905-ben állt a Máv szolgálatába Balassagyarmaton. Kisegítő vonatfékező, majd a fűtőházban dolgozott. 1906-ban mozdonyvezetői vizsgát tett, 1912-ben nevezték ki. 1916-ban megszerezte a gőzmozdony segédkezelői oklevelet.A háborúban vasutasként teljesített szolgálatot.

Petrovics aktív részt vállalt vasutas társai oldalán a hajnali harcokban amivel visszafoglalták a vasútállomást. Miután a fűtőháztól a raktárak fele tevődött át a harcok súlypontja a fűtőházban csak két vasutas, Petrovics József és Juhász János mozdonyfűtők maradtak őrségben. A megszállás napjaiban Losonc felől érkezett az állomásra egy cseh vonatszerelvény. A vonaton katonák és felszereléseik érkeztek Balassagyarmatra. A vonatközlekedés nehézségei miatt maradt a kelleténél tovább gyarmaton a kocsi így a cseh őrség pihenőhelynek kezdte használni.

Ezekben a pillanatokban mikor a vasutas és honvéd csoportok tovább harcolnak a csehekkel Petrovics József észrevette, hogy az egyik gőzben lévő 377-es mozdonnyal  a kocsit kitolták a forgalmi vágányokra. A kocsiban cseh katonák tartózkodnak akik így akartak meglógni a pályaudvarról. Viszont a nagy fejetlenségben a mozdonyt magára hagyták. A két vasutas vakmerő lépésre szánta el magát.

Baráti Huszár Aladár

Ipolybalogon született 1885-ben, de a Bernecebaráti környéki családi birtokok miatt felvette a Baráti előnevet.

Budapesten és Genfben jogot tanult, majd a vármegyei életben kapott feladatokat. 1910-től Nógrád vármegye aljegyzője, 1913-tól tagja a Nógrád Vármegyei Nemzeti Intézet választmányának is, e szervezet a magyar nyelv és a hazafias szellem terjesztését és népjóléti célokat tűzött ki.

Az első világháborúban tartalékos tisztként vett részt - de többször kapott kitüntetést -, az összeomlás után embereivel az orosz frontról tért haza. A polgári demokratikus forradalmat nem fogadta örömmel, amikor hazatért a frontról, így írta le első benyomásait:

Tömegek soha nem látott alakjai mozogtak. Akkor tudtuk meg, hogy itt bent is felfordult minden, hogy a józanész száműzötté lett, a becsület, a hűség, a hazaszeretet, a katonai erény lenézett és kigúnyolt ostobasággá vált, és az őrület terrorja uralkodott a lelkeken.

A Károlyi- és a Berinkey-kormány pacifizmusa és főként tehetetlensége eleve szembeállította Huszár Aladárt a polgári forradalommal.

Vitéz gyarmatiak: Rákóczy István

Rákóczy István 

Volt nógrádi főispán-kormánybiztos, 1963. június 17-én született Lőrinciben. Jogi tanulmányait elvégezve, Nógrád vármegye szolgálatába lépett. Kormánybiztosi kinevezése előtt már több, mint harminc éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezett, majd egy évtizeden át volt a Nógrádi járás főszolgabírója.

Vitéz gyarmatiak: Vizy Zsigmond

Vizy Zsigmond

1884-ben született Farmoson, nemesi családban és 1956 szeptember 30-án hunyt el Gyöngyösön, szegényen, el nem ismerve, elfelejtve. A századfordulón szülei, id. Vizy Zsigmond és báró Kaas Etelka, Szandán vásároltak új birtokot. Gimnáziumi tanulmányait az iglói gimnáziumban végezte, ahonnan a Ludovika Akadémiára került. 1906-tól Balassagyarmaton a 16. gyalogezred II. zászlóaljnál teljesített szolgálatot.