Megemlékezés az I. Világháború 100-ik évfordulóján

Vasàrnap délutàn 16.00-kor az I. Vilàgháború hős harcosaira emlékezünk!
Ünnepi műsort ad a Tormay Cécile Irodalmi Társaság. 

Megkoszorúzzuk a 16-os honvédek szobrát.

Ezt követően átvonulunk a katonatemetőbe és gyertyagyùjtàssal emlékezünk a 100 éve történt eseményekre, és városunk földjében nyúgvó honvédeinkre.

Civitas Fortissima - 1919 Január 29.

Csehkiverés - A Legbátrabb Város

A háború lezárásának közeledtével az egész Kárpát-medencében baljós, gyilkos szelek lengedeztek. 1000 esztendő vitézségét taposta sárba a proletárok vérgőzös bosszúja, mely a tradíciók legapróbb jeleit is el akarta tüntetni a magyar lelkekből. Ezen időkben 1919 januárjában Nógrád vármegye székhelyén is eljött a szinte elmúlást jelentő pillanat, amikor idegen csizmáktól retteghetett a magyar. Az egész Felvidéken kisebb ellenállásokat leszámítva végigmenetelő cseh légiók sajátjukká akarták tenni Balassagyarmatot is. Mellesleg nem ez lett volna a végállomás, ahogy azt sok korabeli térkép és visszaemlékezés is bizonyítja. A Hatvan, Gyöngyös, Miskolc vonalig akarták kitolni határaikat a csehek.
Balassagyarmaton ezen vészjós időkben sikerült félrerakni a politikai és társadalmi rétegek közti ellenfeszüléseket. Sikerült a haza érdekében a vörös posztókat és kitűzőket eldobni és nemzeti színre cserélni. A város már egy bő hét után jelét adta annak, hogy Palócország Fővárosában nem fognak törött gerinccel aszisztálni az Ipoly völgy sárba tiprásához. Legelőször a város vasutasai érezték az új ország „jótékony” hatásait. Hozzáértő cseh alkalmazottak híján a nógrádi vasutasokat kényszerítették szolgálatba, néha botozás és fenyítések árán is. Emellett a közigazgatás sem akart fejet hajtani az idegen járomba. A vármegyeházán postások, vámosok, tanárok, orvosok, vasutasok és közalkalmazottak százai fogadták meg, hogy nem tesznek esküt a cseh impériumnak. Talán ez a hazafias, feltüzelt gyűlés volt az egyik legfontosabb kiváltója az igazi magyaros ellenállásnak.
A város polgársága és vasutasai is tucatjával, százával rejtették el korábban az eldobált fegyvereket. Ennek tudatában léptek kapcsolatba a városból Magyarnándorba visszavonult katonasággal. Kérve őket a beavatkozásra melyet, kormány szinten tiltottak. Viszont vezetőjük Vizy Zsigmond és a legénység is feltüzelve szándékozott odaütni a cseheknek. Vizy vezetésével szinte az egész Ipoly-völgy mozgósítva lett Rétságtól Litkéig.

Vizy Zsigmond

Az első puskalövések 1919.január 29-e hajnalán dördültek el. Vasutasok és a katonák több csoportra osztva támadták meg a cseh őrségeket a laktanyát és a vasútállomást.
A 16-os és 38-as honvédek hajnali rajtaütése nagy riadalmat okozott a cseh légionáriusok körében. A katonák a csehek megadási jelének megörülve rohantak a laktanya átvételére amikor váratlan és aljas gépfegyvertűz fogadta őket. Ezután a lelkében megtört honvéd egységek visszavonultak a városból.
 Kisebb szerencsével már ekkor magyar kézre kerülhetett volna Balassagyarmat. A nap további részében a postásoktól a vámosokig bezárólag az egész polgárság, a város apraja nagyja  megértette, hogy helyt kell állni ha meg akarnak szabadulni az idegen igától. Polgárőr csoportok járőröztek a város határában és utcáin. Nem hagyhatták hogy akár egyetlen cseh katona is elhagyja a várost vagy oda belépjen. A laktanyát folyamatosan tűz alatt tartották a gyarmatiak. A gimnázium épületéből még a diákok is lőtték az országhódítókat. Ennek meglett az eredménye mert a csehek elhitték, hogy a városban a magyar honvédség uralkodik. A délután folyamán megérkezett az erősítés az Iglói géppuskások személyében. Az ő rohamukra már szinte ellenállás nélkül letette fegyverét a fogságba esett 78 cseh légionárius. Eközben az Ipoly teljes bal partjáról (Dejtár, Drégelypalánk, Őrhalom, Szécsény, Ipolytarnóc, Litke, Rapp)kiverték a helyiek és a honvédek a cseheket. Ipolytarnócon a veterán határvadász tisztek kisiskolásokkal együtt rontottak rá a csehekre. Dejtáron a polgárőrségen és a vasutasokon kívül közel száz falusi ragadott kaszát, hogy megvédje szülőföldjét.

Január 31-én már tömve volt Balassagyarmat katonasággal, a 16-os és 38-as honvédek mellett a városban állomásoztak székely bakák is, akiket ha ráeresztettek volna a csehekre talán ma szabad lenne az egész Felvidék, mivel Losoncon a cseh katonaság már fűtött vagonokban várta a visszavonulást.
1998-ban városi ünneppé nyilvánította a képviselő testület január 29-ét. Majd 2005-ben törvényi szinten is megkapta Balassagyarmat a Legbátrabb Város - Civitas Fortissima elnevezést.

  A hazaszeretet igazi példájaként, pedig az egyik hős halott Czakó Balázs szavait idézzük fel halottaságyáról:
"Tessék tudatni szüleimmel, hogy őket nagyon szerettem, de az édes magyar hazámat még jobban szerettem." 

  Ha a Károlyi éra vörös bitangjaiba csak negyed annyi hazaszeretet szorult volna mint akár egy-egy gyarmati vagy ludányhalászi kisdiákba akkor ma Balassagyarmat helyett Brassó és Trencsény lenne Magyarország egyik határvárosa.

Dobrocsi Lénárd

A csehkiverésről röviden

Eszenyi László visszaemlékezése a csehkiverésről a Trianoni nemzedék című könyvéből.

Az 1918-as esztendő nemcsak az én felelőtlen gyermekkoromra tett pontot az iskolakezdéssel, hanem meghozta az Osztrák – Magyar Monarchia kimúlását is, talán éppen abban a történelmi pillanatban, amikor országunk végre méltóbb helyet szerezhetett volna magának ebben a közösségben. A történelmi események városunk életében is hamarosan érezhetővé váltak.

 A cseh csapatok január első napjaiban már bevonultak a tőlünk macskaugrásra lévő Losoncra és Ipolyságra. Világos volt, hogy ezt a két várost összekötő vasútvonal mentén fekvő Balassagyarmat sem kerülheti el sorsát. A városban csak a decemberben nagy sebtiben felállított munkásőrség és a harcterekről hazatért néhány katona képviselte a fegyvere erőt. Mikor a maroknyi katonaság Magyarnándorra visszavonult, a város vezetősége elvesztette az ellenállás gondolatát.

Január 15-én hajnalban Lauka Gusztáv főhadnagy parancsnoksága alatt 45 cseh katona érkezett vasúton Balassagyarmatra, akiket a város elöljárói szégyenszemre fogadtak a pályaudvaron. A cseh légionáriusok puskalövés nélkül foglalták el a laktanyát. Az ellenállást meg sem kísérlő, nagyrészt öregekből toborzott munkásőrséget és a nemzetőrséget lefegyverezték. Csak néhány rendőr, fogházőr és pénzügyőr maradt a helyén és tarthatta meg a fegyverét. A csehek létszáma az Ipolyon túlról érkező erősítésekkel hamarosan száz fölé emelkedett.

Eredményhirdetés: Díjazottak

Rajzolj te a Legbátrabban! "Hősök és tetteik Nógrád Vármegyében"

A rajzpályázatra beérkezett művek közül:

1.helyezést ért el: Seres Sába 

2. helyezést ért el: Varga Vivien

 

1 díj: Nemzeti Gyerektáborban való részvétel
http://www.hvim.hu/hir/nemzeti-gyerektabor-2014-ben-is

2. díj: Egy különleges kirándulás a Parlamentben. Sétálj olyan helyeken a "Nemzet Templomában" ahol ritkán lehetséges. Betekintés a színfalak mögé.