Tormay Cécile: A bujdosó könyv három részlete

Balassagyarmat, április 17.

Azt hittem abbamarad ez az írás, többé nem folytatom. De a rossz sors megint mellettem ment el. Csak rám nézett, még nem kellettem neki. És most itt vagyok. Meddig? Tovább kell mennem innen is? Vagy itt fognak el?
Az útjaim végét nem látom már. Azt se tudom, hogy az írásom végére magam teszem-e a pontot, vagy valaki más: Mindegy. Ha töredék marad, még a töredék is tanúskodhat. A földomláshoz minden zuhanó rög hozzá tartozik és mindenikben benne van a nagy tragédia.

Baráti Huszár Aladár

Ipolybalogon született 1885-ben, de a Bernecebaráti környéki családi birtokok miatt felvette a Baráti előnevet.

Budapesten és Genfben jogot tanult, majd a vármegyei életben kapott feladatokat. 1910-től Nógrád vármegye aljegyzője, 1913-tól tagja a Nógrád Vármegyei Nemzeti Intézet választmányának is, e szervezet a magyar nyelv és a hazafias szellem terjesztését és népjóléti célokat tűzött ki.

Az első világháborúban tartalékos tisztként vett részt - de többször kapott kitüntetést -, az összeomlás után embereivel az orosz frontról tért haza. A polgári demokratikus forradalmat nem fogadta örömmel, amikor hazatért a frontról, így írta le első benyomásait:

Tömegek soha nem látott alakjai mozogtak. Akkor tudtuk meg, hogy itt bent is felfordult minden, hogy a józanész száműzötté lett, a becsület, a hűség, a hazaszeretet, a katonai erény lenézett és kigúnyolt ostobasággá vált, és az őrület terrorja uralkodott a lelkeken.

A Károlyi- és a Berinkey-kormány pacifizmusa és főként tehetetlensége eleve szembeállította Huszár Aladárt a polgári forradalommal.

A polgárság szerepe a harcokban

A legbátrabb város polgárainak tettei:

A reggeli támadás sikertelenségének híre futó­tűz­ként terjedt el a városban, a város elöljáróságának kérésére, aki csak tehette sie­tett a városháza elé, ahol a még meg nem szervezett polgárságot dr. Huszár Ala­dár vármegyei II. főjegyző megszervezte, csoportokba osztotta, fegyverekkel lát­ta el és őrségekre küldte. Dr. Somló József ugyanis, (a nemzeti tanács elnöke) a kora reggeli órákban találkozott Pongrácz Györggyel és Huszár Aladárral, s ő ma­ga kérte, hogy a megyei hatóságok vegyék át az intézkedést. Pongrácz fő­je­gy­ző erre Huszárt a városházára küldte, ő maga pedig a megyeházára ment. Dr. Somló a városházáról buzdító beszédet intézett az ott egybegyűlt pol­gár­ság­hoz, s a harc tartamára dr. Huszár Aladárt ajánlotta városparancsnokul. Így té­te­tett le a város sorsa Huszár Aladár kezébe, aki minden erejével igyekezett is fe­ladatának megfelelni. A vállalkozó polgárságot csoportokba osztotta, élükre tar­talékos tiszteket állított.

3. Legbátrabb város emléktúra

 

Harmadik alkalommal is megrendezésre kerül az Ipoly-menti harcok 

és a "Balassagyarmati csehkiverés" hősei előtt tisztelgő "Legbátrabb Város Emléktúra".

Köszönet a túrázóknak!

Mindenkinek köszönjük a túrán való részvételt és bízunk benne, hogy jövőre újra találkozunk és tovább visszük Őseink valamint a Civitas Fortissima hírnevét!!!

Akik fényképeket és videókat készítettek azoktól kérjük, hogy küldjék el nekünk képeiket vagy vegyék fel velünk a kapcsolatot a legbatrabbvarostura@gmail.com e-mail címen!

Hvim Balassagyarmat

 

Balassagyarmat hivatalos ünnepi megemlékezései

Hősök a filmvásznon

A legbátrabb város

Bemutató: 2009. november 5.
Műfaj: Dokumentum, Dráma, Háborús
Rendező: Matúz Gábor
Forgatókönyvíró: Matúz Gábor
Szereplők: Dánielfy Zsolt, Gáspár Tibor, ifj. Jászai László, Kelemen István, Szakács Tibor, Urmai Gábor, Csabai János, Deáky Szandra

A XI. Lakiteleki Filmszemlén, a zsűri  100 eFt-os különdíját nyerte el az alkotás.

2010-ben Csíkszeredán az VI. Film.dok Magyar-Román Dokumentumfilmfesztivál 1. díját kapta meg Matúz Gábor és filmje.

A hősök csarnoka

Halottak

Nagy József(szakaszvezető): 22 éves, szül. Dunapentelén

A legvitézebb Mollináry szakaszvezető, aki az egész háborút végigküzdötte, s éppen készülődött haza ővéihez. Bajatz annyira szerette ezt a derék fiút, hogy amikor jelentették neki halálhírét, magánkívül volt, és hangos zokogással siratta derék katonáját.

Dancsok Ferenc(tizedes): 22 éves, szül. Kecskeméten. A vasútállomás visszafoglalásáért vívott harcban halt hősi halált.

Virág Lajos(őrvezető): 22 éves, szül. Újkécskén. A laktanyáért vívott harcokban  kapott halálos sebet és halt hősi halált.

Czakó Balázs(honvéd): 23 éves, szül. Kiskunmajsán. A laktanyában vívott közelharcban Lauka Gusztáv(cseh parancsnok)lőtte revolverrel hasba.

Jeszenszky Kálmán apátplébános visszaemlékezése a honvédek temetésén e képen idézi meg Czakó Balázs vitézségét:

"Gyászoló magyar testvéreim! Sok szépet olvastam a hazaszeretetről s ennek erejéről  - híres emberek szájából is hallottam ennek magasztalását - , de egy se tett rám  oly mélységes hatást, mint az a pár szó, amit az itt nyugvó hősök egyikének ajkáról hallottam. Ágyához hívatott s mikor a lelkieket elvégeztük, megkérdeztem: Fiam, barátom, nincs-e valami mondanivalód az otthon maradott szüleid számára?”

 „Tessék velük tudatni, hogy őket nagyon szerettem, de az édes magyar hazámat még jobban szerettem.”

Rózsa András(vasutas): 40 éves, vasúti kalauz, elhunyt január 29-én este 9 órakor, koponya és nyaklövés következtében. 1879-ben született, a négy polgári elvégzése után lépett Zólyomban a Máv szolgálatába. Vonatfékező, majd kalauz. 1912-ben helyezték Balassagyarmatra. Mindkét feleségét korán elvesztette. Kislányának a vasutasok országos gyűjtést szerveztek, a pénzt letétbe helyezték, a kislány gyámja pedig Huszár Aladár lett. Szécsényben nevelkedett a Vince-rendi nővérek zárdájában.

Sopron - Rongyos Gárda

Nyugat-Magyarországi felkelés

 

1921. augusztus 28-án alakult meg a Rongyos Gárda. A megfelelő katonai erőkkel még nem rendelkező Ausztria ellen fogott fegyvert, hogy megakadályozza a mai Burgenland elcsatolását.

1918. november 17-én a szociáldemokrata többségű osztrák államtanács etnográfiai elvekre hivatkozva bejelentette igényét Nyugat-Magyarországra.

Országmentő települések - Komárom

Komárom visszafoglalási kísérlete és a cseh vérfürdő

1919. május 1. csütörtök

Tartózkodva a tények véleményezésétől, csupán az események ismertetésére szorítkozva, - rögzíthető, hogy sem a két világháború közötti korszakban, sem az 1945 utáni kommunista uralom idején szót sem ejtettek ország nyilvánossága előtt a komáromi vérfürdőről.
 Ködösek az előzmények. Bécsben élő szlovák kommunista vezetők rábeszélésére járult hozzá a győri diktatórium a Komáromot megszállva tartó csehek elleni fegyveres akcióhoz.
 Mayer Lajos győri vagongyári kommunista mérnök makacsul ragaszkodott a vállalkozás végrehajtásához. Ő lett a sebtében riadózott alakulat vezetője. Csupa tizenhét-huszonkét éves fiatalember élén indult el végzetes útjára a különvonat május elsejének hajnalán, még az éjszakai sötétben.

Országmentő települések: Pozsony

Pozsonyi demonstráció és sortűz

. 1918/19-ben egy pár beavatotton kívül senki sem tudta, és ha hallotta is, akkor sem vette, vehette komolyan, hogy egy olyan város, mint Pozsony, ahol a szlovákság arányszáma 17%, (a csehek és szlovákok csak 1930-ban váltak mesterséges úton többségi nemzetté Pozsonyban, 51%-kal) átkerülhet egy addig sosem volt, idegen ország területére, méghozzá mint Csehszlovákia „szlovákiai” részének fővárosa. A pozsonyiak ezért, amikor látták, hogy a megszállás tartósnak ígérkezik, tiltakozni kezdtek a csehszlovák hatalom ellen.

A nagy háború

Az I. világháború mindennapjai

Vitéz gyarmatiak: Rákóczy István

Rákóczy István 

Volt nógrádi főispán-kormánybiztos, 1963. június 17-én született Lőrinciben. Jogi tanulmányait elvégezve, Nógrád vármegye szolgálatába lépett. Kormánybiztosi kinevezése előtt már több, mint harminc éves közigazgatási gyakorlattal rendelkezett, majd egy évtizeden át volt a Nógrádi járás főszolgabírója.

Vitéz gyarmatiak: Vizy Zsigmond

Vizy Zsigmond

1884-ben született Farmoson, nemesi családban és 1956 szeptember 30-án hunyt el Gyöngyösön, szegényen, el nem ismerve, elfelejtve. A századfordulón szülei, id. Vizy Zsigmond és báró Kaas Etelka, Szandán vásároltak új birtokot. Gimnáziumi tanulmányait az iglói gimnáziumban végezte, ahonnan a Ludovika Akadémiára került. 1906-tól Balassagyarmaton a 16. gyalogezred II. zászlóaljnál teljesített szolgálatot.

Partnereink, segítőink

Kapcsolat: legbatrabbvarostura@gmail.com

HVIM - Balassagyarmati tagszervezet: 

   

Szent Korona Rádió: http://www.szentkoronaradio.com/

Gere József(vasútmérnök): http://www.agt.bme.hu/balassi/gere.html

Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság: https://www.facebook.com/tormay.tarsasag

Tormay Cécile Kör: http://tormayc.webs.com/index.html

BBK - Balassagyarmatért Baráti Kör: http://www.agt.bme.hu/balassi/

Balassagyarmat - Civitas Fortissima/Legbátrabb város/:  http://www.balassagyarmat.hu/

Magyar Jelen, A Nemzeti Ellenállás lapja: http://www.facebook.com/magyarjelen

Palócbetyár - Tabuk nélkül, mindig az igazat: http://palocbetyar.com/

Kuruc.info: http://kuruc.info/

Nosza.info - A szabadtéri aktivitás honlapja: http://nosza.info/

Civitas Fortissima Múzeum

A Civitas Fortissima Múzeumot a balassagyarmati születésű Matúz Gábor, a Közép-európai Média Intézet igazgatója hozta létre. Ezenkívül újságíróként, szerkesztő-műsorvezetőként dolgozik a fővárosban, és kétlakinak tartja magát. A városhoz való kötődését bizonygatnia nem kell, hiszen a múzeum létrehozását megelőzően 2009-re, a városvédő harcok 90. évfordulójára elkészítette A legbátrabb város című dokumentum-játékfilmet.

A gyűjteményben a kort és az eseményeket felidéző könyvek, dokumentumok, katonaruhák, filmek láthatók. 

Utazás a századforduló megyeszékhelyére

Korabeli Balassagyarmat

 

II. Legbátrabb Város emléktúra