Színes képek a háború idejéből (3 db új fotóval bővítve)

Egyedülálló múltidéző

Magyar hadifoglyok Oroszországban, Prokudin-Gorszkij egyik fotóján, 1915

A Csehkiverésről megjelent irodalom

Gere József: A szárnyaskerék katonái
Hogyan lett Balassagyarmat a legbátrabb város ?

A Vasúthistória könyvek sorozatban jelent meg a könyv 2002-ben, a MÁV Rt kiadásában.
Ármegjelölés nélkül

Gere József, a MÁV balassagyarmati csomópontjának mérnöke, mint "amatőr" várostörténész teljes képet ad az 1919-es cseh kiverés eseményeiről, az abban kiemelkedő szerepet játszott balassagyarmati vasutasok hősiességéről. Fotókkal, életrajzzal felsorolja azokat a vasutasokat, akik életüket áldozták, családjukat kockáztatták egy olyan korban, amikor a harcok kimenetele teljesen bizonytalan volt.
Megvásárolható:
A Máv Nosztalgia Kft. Nyugati pályaudvari boltjában valamint a cég
webshopjában:
http://www.mavnosztalgia.hu/hu/shop/categories/list/2

Pályázatot hirdetett a Tormay Cécile Kör

„90 éves a Napkelet, Magyar Örökségünk.”

Tormay Cécile és lapja — a Klebelsberg Kuno alapította — Napkelet irodalmi és kritikai folyóirat csaknem 70 éve szovjet parancsra, indexre és zúzdába került, s ezzel nemzetközileg elismert művészeink és tudósaink váltak száműzöttekké. A néhány megmentett folyóirat-példányban páratlan értékeink porosodtak a mai napig. Holott a Napkelet — már a szakma által is kimondottan — a Nyugat méltó társa. A Napkelet és főszerkesztője
2012-ben megkapta a Magyar Örökség-díjat.

A Napkelet rehabilitálása, kutatása azonban épp, hogy elkezdődött, így számos szenzációt ígér. Hozzájárul a csonka magyar irodalmi kánon kiegészítéséhez, sőt a teljes magyar kulturális hagyaték jelentős gazdagodásához.

A magas szakmai színvonalú zsűri ezt a célt szem előtt tartva azokat a fiatalokat díjazza, akik az 1923-ban induló — és a 30-as években fénykorát élő — Napkeletet vagy szerzőit, cikkeit kutató, bemutató és népszerűsítő, saját munkát igénylő, eredeti dolgozatokat nyújtanak be. A pályaműveket elsősorban a Napkelet megadott cikkei és témakörei alapján — Klebelsberg szellemiségében — irodalmi igényességgel megírva kell elkészíteni az alábbiak szerint:

A pályázattal kapcsolatos minden hiteles információt — beleértve a pontosító, kiegészítő tájékoztatást — a Tormay Cécile Kör a

www.tormayc.webs.com honlap „Pályázat” rovatában közli.

Címlapon a Legbátrabb város

A balassagyarmati csata és az elfelejtett Ipoly menti harcok hősei címmel múltidéző cikkel hajt fejet a hősök előtt a Gondolkodó magyarok lapja a Karpatia.

Valamint beszámoló a 3. Legbátrabb Város Emléktúráról A Magyar Jelenben 

A Nemzeti Ellenállás Lapjában 

Beszámoló a 3.Legbátrabb Város Túráról

Január utolsó szombatján 3.-ik alkalommal került sor a Legbátrabb város emléktúrára.  Ezen esemény lassanként már a Vármegyések egy újabb „intézményévé” kezd válni. Jobb példát nem is állíthatnánk a mai fiatalság elé mint a „Csehkiverő” hősök tetteit és alázatukat mind hazájuk mind a közösségük iránt. Hitükben, hűségükben és bátorságukban is olyan példát mutattak a vörös terror legsötétebb napjaiban ami által méltán érdemelték ki a korabeli fordításokban még „Legvitézebb város”-ként elterjedt jelzőt, ahogyan a Civitas Fortissima kifejezést használták.  Tetteik ékes példával szolgáltak, szolgálnak az akkori kornak és a jövendőnek is, hogy nem kell mindig a nagypolitikára várni a cselekvéssel. Amennyiben más városok is követik példájukat és tesznek a magyar föld szétrablása ellen ma kevesebb magyar élne a gúnyhatárokon túl.

Balassagyarmat Ünnepi Emlékezése 2013

Megemlékezés a vasútállomáson

Civitas Fortissima Kör koszorúzása a Városházánál

Kié az érdem?

Múltidéző visszaemlékezés 1933-ból.

Ez a legnehezebb kérdés. Több mint egy évtized múlt el a csehkiverés óta, ez egye­­dülálló, páratlan fegyvertény után. Azóta, hogy újra a magyar sor­ka­to­na­ság őrzi a várost, s a vidéket, s hogy a magyar katonaság újra tiszta nemzeti ala­pon áll; amióta a magyar vasutast, a magyar köztisztviselőt és a magyar mun­kást nem idegen hatalom terrorja és fenyegetése űzi kötelességének teljesítésére, vál­toztak az idők és változtak az emberek. Sokan vannak olyanok, akik akkor Ba­jatzékban megmentőjüket látták, s ma már felejtenek. Sokan vannak, akik túl­ér­tékelik akkori magatartásukat. Még többen, akik személyi érdekeket akarnak be­levinni az értékes nap egyetemes megnyilvánulásaiba. Ha ez így folynék to­vább, s ha egyes hírlapi megnyilatkozások továbbra is úgy ütnék agyon egy­mást, mint ahogyan azt a közelmúltban láttuk, sokan arra gondolhatnának, hogy itt nem is volt csehkiverés, legenda, mese az egész történet. Végül pedig min­denki azt mondhatná, hogy egyedül verte ki az ellenséget, egyedül vette kö­rül a laktanyát, egyedül dobált kézigránátot a csehekre, s egyedül fogta el a lak­tanyában lévő 78 csehet.

Legegyszerűbb volna ezt a kérdést rábízni az olvasó ítéletére, de vég­ered­mény­ben mégiscsak a szemébe kell nézni ennek a megoldásnak is.

Hogy kié az érdem? Mindazoké, akik e napon fegyverbe léptek.

3. Legbátrabb Város Emléktúra

A magyar irodalom legbátrabb asszonya

             A száműzött Tormay Cécile ( 1875-1937)

     Életműve a mai napig nem került vissza a világirodalomba, a magyar irodalmi kánonba is csak félig-meddig, noha irodalmi Nobel-díjra jelölték, és 1945-ig érettségi tételként szerepelt. Írónőnk a század első felének irodalmát - 1918-tól ráadásul Huxley és Orwell próféciáit is - messze megelőzve olyan műveket alkotott, melyekkel méltán vívta ki Európa, majd az egész magyar társadalom csodálatát.

     Tormay Cécile valószínűleg élen jár azon nagyságaink között, akiket a kommunisták felejtésre ítéltek. A róla szóló vagy vele kapcsolatos számtalan kordokumentum „eltűnt”. A rehabilitáció azonban új lendületet vett, és a mai nemzedék meg fogja ismerni világhírű írónőnket, aki 1919-ben Balassagyarmaton és környékén bujkálva vetette papírra Bujdosó könyve feljegyzéseit.