Kié az érdem?

Múltidéző visszaemlékezés 1933-ból.

Ez a legnehezebb kérdés. Több mint egy évtized múlt el a csehkiverés óta, ez egye­­dülálló, páratlan fegyvertény után. Azóta, hogy újra a magyar sor­ka­to­na­ság őrzi a várost, s a vidéket, s hogy a magyar katonaság újra tiszta nemzeti ala­pon áll; amióta a magyar vasutast, a magyar köztisztviselőt és a magyar mun­kást nem idegen hatalom terrorja és fenyegetése űzi kötelességének teljesítésére, vál­toztak az idők és változtak az emberek. Sokan vannak olyanok, akik akkor Ba­jatzékban megmentőjüket látták, s ma már felejtenek. Sokan vannak, akik túl­ér­tékelik akkori magatartásukat. Még többen, akik személyi érdekeket akarnak be­levinni az értékes nap egyetemes megnyilvánulásaiba. Ha ez így folynék to­vább, s ha egyes hírlapi megnyilatkozások továbbra is úgy ütnék agyon egy­mást, mint ahogyan azt a közelmúltban láttuk, sokan arra gondolhatnának, hogy itt nem is volt csehkiverés, legenda, mese az egész történet. Végül pedig min­denki azt mondhatná, hogy egyedül verte ki az ellenséget, egyedül vette kö­rül a laktanyát, egyedül dobált kézigránátot a csehekre, s egyedül fogta el a lak­tanyában lévő 78 csehet.
Legegyszerűbb volna ezt a kérdést rábízni az olvasó ítéletére, de vég­ered­mény­ben mégiscsak a szemébe kell nézni ennek a megoldásnak is.
Hogy kié az érdem? Mindazoké, akik e napon fegyverbe léptek.

3. Legbátrabb Város Emléktúra

A magyar irodalom legbátrabb asszonya


             A száműzött Tormay Cécile ( 1875-1937)


     Életműve a mai napig nem került vissza a világirodalomba, a magyar irodalmi kánonba is csak félig-meddig, noha irodalmi Nobel-díjra jelölték, és 1945-ig érettségi tételként szerepelt. Írónőnk a század első felének irodalmát - 1918-tól ráadásul Huxley és Orwell próféciáit is - messze megelőzve olyan műveket alkotott, melyekkel méltán vívta ki Európa, majd az egész magyar társadalom csodálatát.
     Tormay Cécile valószínűleg élen jár azon nagyságaink között, akiket a kommunisták felejtésre ítéltek. A róla szóló vagy vele kapcsolatos számtalan kordokumentum „eltűnt”. A rehabilitáció azonban új lendületet vett, és a mai nemzedék meg fogja ismerni világhírű írónőnket, aki 1919-ben Balassagyarmaton és környékén bujkálva vetette papírra Bujdosó könyve feljegyzéseit.