A Csehkiverésről megjelent irodalom

Gere József: A szárnyaskerék katonái
Hogyan lett Balassagyarmat a legbátrabb város ?

A Vasúthistória könyvek sorozatban jelent meg a könyv 2002-ben, a MÁV Rt kiadásában.
Ármegjelölés nélkül

Gere József, a MÁV balassagyarmati csomópontjának mérnöke, mint "amatőr" várostörténész teljes képet ad az 1919-es cseh kiverés eseményeiről, az abban kiemelkedő szerepet játszott balassagyarmati vasutasok hősiességéről. Fotókkal, életrajzzal felsorolja azokat a vasutasokat, akik életüket áldozták, családjukat kockáztatták egy olyan korban, amikor a harcok kimenetele teljesen bizonytalan volt.
Megvásárolható:
A Máv Nosztalgia Kft. Nyugati pályaudvari boltjában valamint a cég
webshopjában:
http://www.mavnosztalgia.hu/hu/shop/categories/list/2

Pályázatot hirdetett a Tormay Cécile Kör

„90 éves a Napkelet, Magyar Örökségünk.”

Tormay Cécile és lapja — a Klebelsberg Kuno alapította — Napkelet irodalmi és kritikai folyóirat csaknem 70 éve szovjet parancsra, indexre és zúzdába került, s ezzel nemzetközileg elismert művészeink és tudósaink váltak száműzöttekké. A néhány megmentett folyóirat-példányban páratlan értékeink porosodtak a mai napig. Holott a Napkelet — már a szakma által is kimondottan — a Nyugat méltó társa. A Napkelet és főszerkesztője
2012-ben megkapta a Magyar Örökség-díjat.

A Napkelet rehabilitálása, kutatása azonban épp, hogy elkezdődött, így számos szenzációt ígér. Hozzájárul a csonka magyar irodalmi kánon kiegészítéséhez, sőt a teljes magyar kulturális hagyaték jelentős gazdagodásához.

A magas szakmai színvonalú zsűri ezt a célt szem előtt tartva azokat a fiatalokat díjazza, akik az 1923-ban induló — és a 30-as években fénykorát élő — Napkeletet vagy szerzőit, cikkeit kutató, bemutató és népszerűsítő, saját munkát igénylő, eredeti dolgozatokat nyújtanak be. A pályaműveket elsősorban a Napkelet megadott cikkei és témakörei alapján — Klebelsberg szellemiségében — irodalmi igényességgel megírva kell elkészíteni az alábbiak szerint:

A pályázattal kapcsolatos minden hiteles információt — beleértve a pontosító, kiegészítő tájékoztatást — a Tormay Cécile Kör a

www.tormayc.webs.com honlap „Pályázat” rovatában közli.

Címlapon a Legbátrabb város

A balassagyarmati csata és az elfelejtett Ipoly menti harcok hősei címmel múltidéző cikkel hajt fejet a hősök előtt a Gondolkodó magyarok lapja a Karpatia.

Valamint beszámoló a 3. Legbátrabb Város Emléktúráról A Magyar Jelenben 

A Nemzeti Ellenállás Lapjában 

Beszámoló a 3.Legbátrabb Város Túráról

Január utolsó szombatján 3.-ik alkalommal került sor a Legbátrabb város emléktúrára.  Ezen esemény lassanként már a Vármegyések egy újabb „intézményévé” kezd válni. Jobb példát nem is állíthatnánk a mai fiatalság elé mint a „Csehkiverő” hősök tetteit és alázatukat mind hazájuk mind a közösségük iránt. Hitükben, hűségükben és bátorságukban is olyan példát mutattak a vörös terror legsötétebb napjaiban ami által méltán érdemelték ki a korabeli fordításokban még „Legvitézebb város”-ként elterjedt jelzőt, ahogyan a Civitas Fortissima kifejezést használták.  Tetteik ékes példával szolgáltak, szolgálnak az akkori kornak és a jövendőnek is, hogy nem kell mindig a nagypolitikára várni a cselekvéssel. Amennyiben más városok is követik példájukat és tesznek a magyar föld szétrablása ellen ma kevesebb magyar élne a gúnyhatárokon túl.

Balassagyarmat Ünnepi Emlékezése 2013

Megemlékezés a vasútállomáson

Civitas Fortissima Kör koszorúzása a Városházánál

Kié az érdem?

Múltidéző visszaemlékezés 1933-ból.

Ez a legnehezebb kérdés. Több mint egy évtized múlt el a csehkiverés óta, ez egye­­dülálló, páratlan fegyvertény után. Azóta, hogy újra a magyar sor­ka­to­na­ság őrzi a várost, s a vidéket, s hogy a magyar katonaság újra tiszta nemzeti ala­pon áll; amióta a magyar vasutast, a magyar köztisztviselőt és a magyar mun­kást nem idegen hatalom terrorja és fenyegetése űzi kötelességének teljesítésére, vál­toztak az idők és változtak az emberek. Sokan vannak olyanok, akik akkor Ba­jatzékban megmentőjüket látták, s ma már felejtenek. Sokan vannak, akik túl­ér­tékelik akkori magatartásukat. Még többen, akik személyi érdekeket akarnak be­levinni az értékes nap egyetemes megnyilvánulásaiba. Ha ez így folynék to­vább, s ha egyes hírlapi megnyilatkozások továbbra is úgy ütnék agyon egy­mást, mint ahogyan azt a közelmúltban láttuk, sokan arra gondolhatnának, hogy itt nem is volt csehkiverés, legenda, mese az egész történet. Végül pedig min­denki azt mondhatná, hogy egyedül verte ki az ellenséget, egyedül vette kö­rül a laktanyát, egyedül dobált kézigránátot a csehekre, s egyedül fogta el a lak­tanyában lévő 78 csehet.

Legegyszerűbb volna ezt a kérdést rábízni az olvasó ítéletére, de vég­ered­mény­ben mégiscsak a szemébe kell nézni ennek a megoldásnak is.

Hogy kié az érdem? Mindazoké, akik e napon fegyverbe léptek.

3. Legbátrabb Város Emléktúra

A magyar irodalom legbátrabb asszonya

             A száműzött Tormay Cécile ( 1875-1937)

     Életműve a mai napig nem került vissza a világirodalomba, a magyar irodalmi kánonba is csak félig-meddig, noha irodalmi Nobel-díjra jelölték, és 1945-ig érettségi tételként szerepelt. Írónőnk a század első felének irodalmát - 1918-tól ráadásul Huxley és Orwell próféciáit is - messze megelőzve olyan műveket alkotott, melyekkel méltán vívta ki Európa, majd az egész magyar társadalom csodálatát.

     Tormay Cécile valószínűleg élen jár azon nagyságaink között, akiket a kommunisták felejtésre ítéltek. A róla szóló vagy vele kapcsolatos számtalan kordokumentum „eltűnt”. A rehabilitáció azonban új lendületet vett, és a mai nemzedék meg fogja ismerni világhírű írónőnket, aki 1919-ben Balassagyarmaton és környékén bujkálva vetette papírra Bujdosó könyve feljegyzéseit.     

Tormay Cécile: A bujdosó könyv három részlete

Balassagyarmat, április 17.

Azt hittem abbamarad ez az írás, többé nem folytatom. De a rossz sors megint mellettem ment el. Csak rám nézett, még nem kellettem neki. És most itt vagyok. Meddig? Tovább kell mennem innen is? Vagy itt fognak el?
Az útjaim végét nem látom már. Azt se tudom, hogy az írásom végére magam teszem-e a pontot, vagy valaki más: Mindegy. Ha töredék marad, még a töredék is tanúskodhat. A földomláshoz minden zuhanó rög hozzá tartozik és mindenikben benne van a nagy tragédia.