A magyar irodalom legbátrabb asszonya

             A száműzött Tormay Cécile ( 1875-1937)

     Életműve a mai napig nem került vissza a világirodalomba, a magyar irodalmi kánonba is csak félig-meddig, noha irodalmi Nobel-díjra jelölték, és 1945-ig érettségi tételként szerepelt. Írónőnk a század első felének irodalmát - 1918-tól ráadásul Huxley és Orwell próféciáit is - messze megelőzve olyan műveket alkotott, melyekkel méltán vívta ki Európa, majd az egész magyar társadalom csodálatát.

     Tormay Cécile valószínűleg élen jár azon nagyságaink között, akiket a kommunisták felejtésre ítéltek. A róla szóló vagy vele kapcsolatos számtalan kordokumentum „eltűnt”. A rehabilitáció azonban új lendületet vett, és a mai nemzedék meg fogja ismerni világhírű írónőnket, aki 1919-ben Balassagyarmaton és környékén bujkálva vetette papírra Bujdosó könyve feljegyzéseit.     

Tormay Cécile: A bujdosó könyv három részlete

Balassagyarmat, április 17.

Azt hittem abbamarad ez az írás, többé nem folytatom. De a rossz sors megint mellettem ment el. Csak rám nézett, még nem kellettem neki. És most itt vagyok. Meddig? Tovább kell mennem innen is? Vagy itt fognak el?
Az útjaim végét nem látom már. Azt se tudom, hogy az írásom végére magam teszem-e a pontot, vagy valaki más: Mindegy. Ha töredék marad, még a töredék is tanúskodhat. A földomláshoz minden zuhanó rög hozzá tartozik és mindenikben benne van a nagy tragédia.

Baráti Huszár Aladár

Ipolybalogon született 1885-ben, de a Bernecebaráti környéki családi birtokok miatt felvette a Baráti előnevet.

Budapesten és Genfben jogot tanult, majd a vármegyei életben kapott feladatokat. 1910-től Nógrád vármegye aljegyzője, 1913-tól tagja a Nógrád Vármegyei Nemzeti Intézet választmányának is, e szervezet a magyar nyelv és a hazafias szellem terjesztését és népjóléti célokat tűzött ki.

Az első világháborúban tartalékos tisztként vett részt - de többször kapott kitüntetést -, az összeomlás után embereivel az orosz frontról tért haza. A polgári demokratikus forradalmat nem fogadta örömmel, amikor hazatért a frontról, így írta le első benyomásait:

Tömegek soha nem látott alakjai mozogtak. Akkor tudtuk meg, hogy itt bent is felfordult minden, hogy a józanész száműzötté lett, a becsület, a hűség, a hazaszeretet, a katonai erény lenézett és kigúnyolt ostobasággá vált, és az őrület terrorja uralkodott a lelkeken.

A Károlyi- és a Berinkey-kormány pacifizmusa és főként tehetetlensége eleve szembeállította Huszár Aladárt a polgári forradalommal.

A polgárság szerepe a harcokban

A legbátrabb város polgárainak tettei:

A reggeli támadás sikertelenségének híre futó­tűz­ként terjedt el a városban, a város elöljáróságának kérésére, aki csak tehette sie­tett a városháza elé, ahol a még meg nem szervezett polgárságot dr. Huszár Ala­dár vármegyei II. főjegyző megszervezte, csoportokba osztotta, fegyverekkel lát­ta el és őrségekre küldte. Dr. Somló József ugyanis, (a nemzeti tanács elnöke) a kora reggeli órákban találkozott Pongrácz Györggyel és Huszár Aladárral, s ő ma­ga kérte, hogy a megyei hatóságok vegyék át az intézkedést. Pongrácz fő­je­gy­ző erre Huszárt a városházára küldte, ő maga pedig a megyeházára ment. Dr. Somló a városházáról buzdító beszédet intézett az ott egybegyűlt pol­gár­ság­hoz, s a harc tartamára dr. Huszár Aladárt ajánlotta városparancsnokul. Így té­te­tett le a város sorsa Huszár Aladár kezébe, aki minden erejével igyekezett is fe­ladatának megfelelni. A vállalkozó polgárságot csoportokba osztotta, élükre tar­talékos tiszteket állított.

3. Legbátrabb város emléktúra

 

Harmadik alkalommal is megrendezésre kerül az Ipoly-menti harcok 

és a "Balassagyarmati csehkiverés" hősei előtt tisztelgő "Legbátrabb Város Emléktúra".

Köszönet a túrázóknak!

Mindenkinek köszönjük a túrán való részvételt és bízunk benne, hogy jövőre újra találkozunk és tovább visszük Őseink valamint a Civitas Fortissima hírnevét!!!

Akik fényképeket és videókat készítettek azoktól kérjük, hogy küldjék el nekünk képeiket vagy vegyék fel velünk a kapcsolatot a legbatrabbvarostura@gmail.com e-mail címen!

Hvim Balassagyarmat

 

Balassagyarmat hivatalos ünnepi megemlékezései

Hősök a filmvásznon

A legbátrabb város

Bemutató: 2009. november 5.
Műfaj: Dokumentum, Dráma, Háborús
Rendező: Matúz Gábor
Forgatókönyvíró: Matúz Gábor
Szereplők: Dánielfy Zsolt, Gáspár Tibor, ifj. Jászai László, Kelemen István, Szakács Tibor, Urmai Gábor, Csabai János, Deáky Szandra

A XI. Lakiteleki Filmszemlén, a zsűri  100 eFt-os különdíját nyerte el az alkotás.

2010-ben Csíkszeredán az VI. Film.dok Magyar-Román Dokumentumfilmfesztivál 1. díját kapta meg Matúz Gábor és filmje.

A hősök csarnoka

Halottak

Nagy József(szakaszvezető): 22 éves, szül. Dunapentelén

A legvitézebb Mollináry szakaszvezető, aki az egész háborút végigküzdötte, s éppen készülődött haza ővéihez. Bajatz annyira szerette ezt a derék fiút, hogy amikor jelentették neki halálhírét, magánkívül volt, és hangos zokogással siratta derék katonáját.

Dancsok Ferenc(tizedes): 22 éves, szül. Kecskeméten. A vasútállomás visszafoglalásáért vívott harcban halt hősi halált.

Virág Lajos(őrvezető): 22 éves, szül. Újkécskén. A laktanyáért vívott harcokban  kapott halálos sebet és halt hősi halált.

Czakó Balázs(honvéd): 23 éves, szül. Kiskunmajsán. A laktanyában vívott közelharcban Lauka Gusztáv(cseh parancsnok)lőtte revolverrel hasba.

Jeszenszky Kálmán apátplébános visszaemlékezése a honvédek temetésén e képen idézi meg Czakó Balázs vitézségét:

"Gyászoló magyar testvéreim! Sok szépet olvastam a hazaszeretetről s ennek erejéről  - híres emberek szájából is hallottam ennek magasztalását - , de egy se tett rám  oly mélységes hatást, mint az a pár szó, amit az itt nyugvó hősök egyikének ajkáról hallottam. Ágyához hívatott s mikor a lelkieket elvégeztük, megkérdeztem: Fiam, barátom, nincs-e valami mondanivalód az otthon maradott szüleid számára?”

 „Tessék velük tudatni, hogy őket nagyon szerettem, de az édes magyar hazámat még jobban szerettem.”

Rózsa András(vasutas): 40 éves, vasúti kalauz, elhunyt január 29-én este 9 órakor, koponya és nyaklövés következtében. 1879-ben született, a négy polgári elvégzése után lépett Zólyomban a Máv szolgálatába. Vonatfékező, majd kalauz. 1912-ben helyezték Balassagyarmatra. Mindkét feleségét korán elvesztette. Kislányának a vasutasok országos gyűjtést szerveztek, a pénzt letétbe helyezték, a kislány gyámja pedig Huszár Aladár lett. Szécsényben nevelkedett a Vince-rendi nővérek zárdájában.