Hősi halált halt gyarmati vasutas

Petrovics József (1879-1919)
1879-ben Turán született. Hat elemit végzett. A magyar nyelven kívül szlovákul is beszélt. 1900 és 1904 között a 7. számú huszárezrednél töltötte katonai szolgálatát Debrecenben. Ezek után 1905-ben állt a Máv szolgálatába Balassagyarmaton. Kisegítő vonatfékező, majd a fűtőházban dolgozott. 1906-ban mozdonyvezetői vizsgát tett, 1912-ben nevezték ki. 1916-ban megszerezte a gőzmozdony segédkezelői oklevelet.A háborúban vasutasként teljesített szolgálatot.
Petrovics aktív részt vállalt vasutas társai oldalán a hajnali harcokban amivel visszafoglalták a vasútállomást. Miután a fűtőháztól a raktárak fele tevődött át a harcok súlypontja a fűtőházban csak két vasutas, Petrovics József és Juhász János mozdonyfűtők maradtak őrségben. A megszállás napjaiban Losonc felől érkezett az állomásra egy cseh vonatszerelvény. A vonaton katonák és felszereléseik érkeztek Balassagyarmatra. A vonatközlekedés nehézségei miatt maradt a kelleténél tovább gyarmaton a kocsi így a cseh őrség pihenőhelynek kezdte használni.
Ezekben a pillanatokban mikor a vasutas és honvéd csoportok tovább harcolnak a csehekkel Petrovics József észrevette, hogy az egyik gőzben lévő 377-es mozdonnyal  a kocsit kitolták a forgalmi vágányokra. A kocsiban cseh katonák tartózkodnak akik így akartak meglógni a pályaudvarról. Viszont a nagy fejetlenségben a mozdonyt magára hagyták. A két vasutas vakmerő lépésre szánta el magát.
A váltókat Aszód felé állították. Az volt a tervük, hogy a kocsit elvontatják Szügy felé. A kocsiban lévők észrevették a vasutasokat akik hátráltatni akarták a városra törő cseh megszállókat. Lőni kezdték a mozdonyt. Petrovics aki a mozdonyvezető helyén tartózkodott haslövést kapott. Könnyebben megsérült Juhász János is. Petrovics Józsefnek még annyi ereje volt, hogy a mozdonyról le tudott mászni viszont a sínek között összeesett.
Petrovics Józsefet sebesülése után felesége és Sándor fia hazatámogatták.
Minden igyekezetük ellenére nem sikerült orvost hívni hozzá, még aznap este meghalt.
Házukban a Klapka utca 20-ban – ma – 14. ravatalozták fel és január 30-án temették el az evangélikus temetőben. A szertartást Kardos Gyula lelkész tartotta. Az özvegy egyedül nevelte négy gyermekét.
Felesége: Széles Mária. Gyermekei születési sorrendben: 1908 Sándor, 1912 Ilona, 1914 József, 1916 Ferenc. 
Petrovics Sándor(legnagyobb fiú) aktívan részt vett az 1919. január 29-i támadás előkészítésében, amikor édesapja megbízásából trafikárus gyermekként a csehek által megszállt laktanyában járt és felmérte az ott állomásozó idegen erők létszámát.