Néhány példa a honlapunkhoz elküldött fényképekből:
Új kezdeményezést indít honlapunk!
Aki büszke városára vagy egyszerűen csak csak öregbíteni szeretné a Csehkiverés hőstettének hírnevét az új lehetőséggel élhet mostantól.
A 4. Legbátrabb Város emléktúrán meglepetésként egy-egy autós matricát osztottunk ki a megemlékezőknek amin a honlapunk címe olvasható. "Szűkebb" körben már akkor meghirdettük ezt az akciót. Most pedig mindenki számára elérhetővé tesszük.
A kezdeményezés részeként azon olvasóink körében akik kiragasztják ezt a matricát és e-mail-ben (legbatrabbvarostura@gmail.com) egy fényképet is elküldenek nekünk a matricáról 3 db ajándékot sorsolunk ki.
A beküldés határideje: 2014 március 31.
A szerencséseket e-mail-benértesítjük valamint a beküldött képeiket amennyiben hozzájárulnak közzé tesszük.
Rövid interjú azokkal akik a dal és a versek fegyverével küzdenek hazánk és a nemzet felemelkedésért, valamint hírét és üzenetét viszik a magyar irodalom legharcosabb és legbátrabb asszonyának szerte a Kárpát-medencében.
Az utóbbi néhány év történelmi, irodalmi
megemlékezéseibe friss színfoltot hozott egy zenészekből, énekesekből,
versmondókból álló társaság, akik szívügyüknek tekintik a hazaszeretet
tolmácsolását.
A
társaság három tagjával beszélgettünk: László Péter, Táborszki Richárd és Majer Zsolt nyilatkozott.
-IMP: A Tormay Cécile Irodalmi és
Történelmi Társaság két szempontból is újdonságot jelent szűkebb régiónk
kulturális életében. Egyrészt a névválasztás, másrészt előadásaitok
jellege és repertoárja miatt. Milyen körülmények között és milyen
szándékkal hoztátok létre a társaságot?
- A Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi
Társaság 2011. március 26-án alakult a balassagyarmati Mikszáth Kálmán
Művelődési Központban. A társaság kiadványainak és előadásainak célja
Tormay Cécile életének és műveinek bemutatása, népszerűsítése, a kultúra
őrzése, ápolása klasszikus, kortárs és saját művek által. az idegenbe
szakadt területeken a magyarságtudat erősítése, fiatal tehetségek
felkarolása. A társaság László Péter ötlete nyomán jött létre,
alapításakor 10 főből állt, ebből hatan mindmáig megmaradtak.
- Miért esett a választás Tormay Cécilre,
aki a mai napig a magyar irodalomtörténet egyik vitatott és támadások
kereszttüzében álló alakja?
- Két író neve jött szóba: Szabó Lőrincé és az írónőé. Azért esett
utóbbira a választásunk, mert ő mentalitásban közelebb áll hozzánk.
Tudtuk, hogy ez miatt lesznek problémák vagy nehézségek, és meg kell
harcolni a sikerért, de a döntésünk végleges volt. ...Hiszen Tormay
Cécile sok mindenben volt "első" a magyar irodalomban. Ő az egyetlen
magyar írónő, akit Nobel-díjra jelöltek, méghozzá kétszer is, 1936-ban
és 1937-ben, de halála miatt nem kapta meg a kitüntetést. Ő volt a maga
idejében a leghíresebb magyar írónő. Neki jelent meg Magyarországon
először novelláskötete könyvalakban, Apród-szerelem címmel. A magyar
írónők közül az ő műveit fordították le legtöbb nyelvre, pontosan 11-re
(angol, német, olasz, francia, észt, holland, svéd, dán, norvég, finn,
lengyel). Ő maga angolul, németül, olaszul és franciául beszélt. S
végül, de a mi esetünkben talán a legfontosabb indok: Tormay Cécile
ismertette meg Balassagyarmat nevét a világgal, Bujdosó Könyvének
köszönhetően. Emlékezetét fellépéseinken kívül is igyekszünk ápolni:
1995-ben helyezték vissza az emléktáblát a házra, amelyben
balassagyarmati tartózkodása idején lakott, amit 2011-ben mi
koszorúztunk először.
- A társaság jellege és repertoárja is újszerű....
- Célunk az volt, hogy irodalmi társaság
legyünk ugyan, de újítva. Azt szerettük volna, hogy ne csak zártkörű
felolvasások legyenek, mint más társaságok esetében, hanem lépjünk ki a
közönség elé és tudjunk ADNI az embereknek. Friss vérkeringést
szerettünk volna vinni az elfásult erekbe, kidomborítva a hazafiságot.
Megismertetni a kevésbé ismert szerzőket is, így Sajó Sándort, Szatmáry
Istvánt és a többi magyar nemzeti konzervatív írót, akik nincsenek benne
a köztudatban. Ez a nehezebb, de szebb út. Új út, melynek mezsgyéjén
megőrizzük a hagyományokat is.
Nógrádban ahol Balassagyarmaton és az Ipoly mentén húzódó Nógrádi-Front több településén is fegyverrel álltak ellen az ezer éves állam szétszaggatásának, volt idő mikor fegyveres harcok híján leleményességgel szereztek vissza területeket hazánknak. Ennek ékes példája a Népszövetség 1923. április 23-ai döntése értelmében, 1924.
február 15-én a Nógrád megyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától
való visszacsatolása Magyarországhoz.
Az 1920-as trianoni békediktátum a
Karancs-Medves-vidéken, Salgótarjántól északra, Somoskő és
Somoskőújfalutól délre húzta meg Magyarország új határát. Tehát a döntés
értelmében Somoskő és Somoskőújfalu is Csehszlovákiához került, a
környék számos, jelentős szén- és bazaltbányájával együtt.
Egy különleges, egészen egyedülálló eset folytán azonban e két falu sorsa ezután kivételesen szerencsés módon alakult.
Dr. Krepuska Géza
Történt ugyanis a következő évben, hogy a
budapesti antant-bizottság egyik angol tagját, amikor (valami
életveszélyes fül- vagy gége-problémával) megbetegedett, a legjobb pesti
szakemberhez, Dr. Krepuska Gézához, a Rókus-kórház fül-orr-gégész
professzorához ajánlották be. Krepuska Géza (1861−1949) pedig nemcsak
hogy Nógrád vármegyében töltötte gyermekkorát, de történetesen éppen
azon fővárosi befektetők közé tartozott, akiknek birtoka volt (egy kis
bányával együtt) Somoskő-Somoskőújfalu környékén, ahol szerény, virágzó
gazdaságot létesített, valamint ahol ásvány- és kőzetgyűjtői
szenvedélyének is hódolhatott. Ezért Krepuskát érthető módon nagyon
megviselte, mikor a tragikus trianoni döntés következtében még személyes
sérelem is érte, hiszen ezáltal „külföldre” került kedves
somoskőújfalui birtoka és kedves ismerősei is…
Visszatérve az antant-bizottság tagjára:
a beteg eljutott Krepuskához, aki sikeresen meggyógyította az angol
tisztet; közben pedig elpanaszolta neki is somoskőújfalui birtoka
elvesztésének sajnálatos történetét, és rábeszélte páciensét, hogy
jöjjön el vele a korábbi birtokra.
Az angol tiszt elfogadta a meghívást és
egy antant-bizottsággal együtt Somoskőújfalura látogatott, ahol
Krepuska, valamint a Rimamurányi Vasmű igazgatója (Lipthay B. Jenő) és
egy jogi szakértő (dr. Auer Pál) kísérték őket körbe a faluban. Ők
javasolták a bizottság tagjainak azt is, hogy próbáljanak meg bárkivel
is szóba elegyedni az utcán szlovákul. Meg is próbálták, és bizony nem
jártak sikerrel, mivel a lakosok közül senki nem tudott szlovákul. Az
antant-bizottság tagjai ekkor döbbentek rá, hogy az elcsatolt település,
melyen járnak, egy színtiszta magyar falu!
A látottak, no meg a korábbi kezelésért
érzett hála, meggyőzték az antant tisztet és társait, hogy az előbb
említett személyek bevonásával tárgyalásokat kezdeményezzenek az
elcsatolt Somoskő és Somoskőújfalu helyzetének felülvizsgálatára.
Amilyen felelőtlenül, indokolatlan és
meggondolatlan hirtelenséggel csatolták el hazánk nagy részét…nos, azzal
szemben e pici területdarabka kérdésének tisztázása viszont annál
tovább tartott. A szakértői vizsgálatok, tárgyalások és jogi procedúrák
évekig elhúzódtak, de ami a lényeg: 1923-ban megszületett a sokak által
elképzelhetetlennek gondolt döntés, miszerint Somoskőt és
Somoskőújfalut, valamint a környékbéli bányákat, 1924. február 15-i
hatállyal, visszacsatolják Magyarországhoz.
Somoskő és Somoskőújfalu települése bár
visszakerült Magyarországhoz, a somoskői vár viszont Csehszlovákia
birtokában maradt. Így állt elő az a hosszú évtizedekig tartó abszurd
helyzet, hogy ha valaki Somoskőről föl akart menni a falu szélső házától
alig ötven méterre lévő várba, annak a legközelebbi határátkelőn át,
hatalmas és nehézkes kerülőt kellett tennie ehhez. Azt viszont sikerült
még elérniük Krepuskáéknak, hogy a többi, korábban magyar tulajdonú,
„csehszlovák oldalon” ragadt bazaltbányákba továbbra is átjárhassanak a
magyar bányászok és vámmentesen szállíthassák Magyarországra a kitermelt
követ – mindezt azzal az ügyes állítással tudták elérni, miszerint
Budapest kövezésére kizárólag a határ túloldalán maradt bányák
bazaltköve alkalmas…
Február 15-én megtörtént Somoskőújfalu,
Somoskő és a Medves-fennsík egy részének ünnepélyes átadása. A
történelem fintora, hogy a hivatalos átadási jegyzőkönyvet a napnak
éppen abban a szakában (délután fél ötkor) írták alá, mint 1920. június
4-én a trianoni békediktátumot…Persze a Trianonban az újonnan létrejött
csehszlovák államnak jutatott 61 631 km2-nyi magyar területhez képest,
ez a kb. 15 km2, amit e két községgel visszaadtak Magyarországnak,
igazán csekélységnek tűnik. Ám e falvak esete mégis szívet melengető, és
a leleményesség, amellyel sikerült visszatérniük, megtanít minket az
ilyen piciny elégtételek s örömök megbecsülésére, és arra, hogy sose
veszítsük el a jövőbe vetett hitünket, amivel akár hihetetlennek tűnő
célokat is elérhetünk…
1999-ben a Somosi Kultúráért Egyesület és a Somoskői Váralja Egyesület
közösen elhatározta, hogy 1924. február 15-ét a „hazatérés napjává”
nyilvánítja, és ezt a napot minden évben közösen megünnepelik Somoskőújfalu központjában a Hazatérés-emlékmű parkjában.
A Civitas Fortissima, a legbátrabb város ünnepe 95. évfordulójára emlékeztünk ma Balassagyarmaton.
1919-ben ezen a napon a balassagyarmatiak fegyvert fogtak az ott
állomásozó cseh katonák ellen és a megszállók kiűzésével elérték, hogy a
város Magyarország része maradhatott. Reggel a városi temetőben az
1919-es hősök sírjánál kezdődött a megemlékezés, majd koszorúzást
tartottak a MÁV épületén elhelyezett emléktáblánál. A Civitas
Fortissima téren Balassagyarmat városának központi hivatalos megemlékezését rendezték meg,
ezt követte a közös koszorúzás a városháza falán lévő emléktáblánál.
Karácsony szent éjszakáján a jászolban gügyögő kis megváltó rámosolyog az emberiségre – és az emberiség visszamosolyog rá. A Világ Világossága beragyogja a sötét lövészárkokat és a véráztatta harcmezőket is. A katona ujja lecsúszik a fegyverről, hogy imára kulcsolja kezét. És tudja, hogy odaát ugyanígy tesz az ellenség is.
1919. augusztus 12-én a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság csapatai
megszállták a mai Kercaszomor nyugati részét, amely akkor még Szomoróc
néven önálló, színmagyar református község volt. Egy évvel később – alig
két hónappal a gyászkeretben törvénybe iktatott trianoni békediktátum
aláírása után, 1920. augusztus 1-jén – a helyi
lakosság a kercai helyőrség Rankay József hadnagy vezette katonáival
együtt fegyverrel űzte el a betolakodókat.
Mozgókép a legbátrabb faluból! Kercaszomor hősei előtt kötelesség fejet hajtani!!!
Negyedikalkalommal is megrendezésre kerül a "Nógrádi Front" harcosai
valamint a "Balassagyarmati csehkiverés" hősei előtt tisztelgő "Legbátrabb Város Emléktúra".
A XX. század legsötétebb napjaiban Palócországban villant fel legelőször a hazafiasság és a tettvágy lángja.
Balassagyarmaton és az Ipoly-mentén végérvényesen megfutamították a hódítókat és megmentették
Észak-Magyarországot a pusztulástól.
Ezen cselekményre a történések óta valamelyest ránehezedik az a súly,
hogy nem nemzeti országvezetés alatt történt, hanem a Tanácsköztársaság
alatt. Mindezek tudatában még inkább becsülendő, hogy amíg országszerte
vörös lobogók és szalagok árnyékában csak jegyzékben tiltakoztak a
nemzetgyilkosság ellen. Addig Balassagyarmaton a vasutasság, polgárság,
munkásság és a katonaság összefogva a nemzeti trikolort a magasba emelve
lépett a tettek mezejére és áldozta vérét a haza oltárán.
A balassagyarmati hősök mellett fejet kell hajtanunk az Ipoly-mente további hősei előtt is hiszen nélkülük nem lett volna ekkora eredménye ezen cselekménynek.
Ha a túrán nem tudsz részt venni de megemlékeznél őseinkről akkor csatlakozz hozzánk a vasúti átjárónál!
A várható érkezés:15.00-15.30
A túra az eddig megszokottakhoz hasonlóan 2014.02.01-én 9.30-kor indul Magyarnándorból.
8.30-kor a balassagyarmati vasútállomáson, 9 óra után pedig a magyarnándori vasútállomáson gyülekezünk. A
gyarmati gyülekező után buszokkal jutunk ki a magyarnándori indulási
pontra mivel már megszüntették a menetrendben az eddigi években használt vonatot.
A Balassagyarmatról indított külön buszok útiköltsége 400Ft/Fő.
A túra végén megkoszorúzzuk Tormay Cécile
emléktábláját a Huszár-villánál ahol a Bujdosó könyv második felét írta
meg az eljövendő nemzedékeknek.
A túra zárásaként a városházánál emlékezünk a "csehkiverés" hőseire.
A túra hossza kb.: 22-25 km.
Idén újra lehetőség van Budapestről külön busszal eljutni a túrára. A busz indulási időpontja reggel 7.00.
Előreláthatólag 2000 Ft összköltséggel kell számolniuk a jelentkezőknek (ez az oda-vissza utat is fedezi).
A külön buszra jelentkezni e-mail -en keresztül lehet a legbatrabbvarostura@gmail.com címen.
A jelentkezőkkel telefonon is egyeztetjük a részleteket.