Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság /Balassagyarmat/

Rövid interjú azokkal akik a dal és a versek fegyverével küzdenek hazánk és a nemzet felemelkedésért, valamint hírét és üzenetét viszik a magyar irodalom legharcosabb és legbátrabb asszonyának szerte a Kárpát-medencében. 

Az utóbbi néhány év történelmi, irodalmi megemlékezéseibe friss színfoltot hozott egy zenészekből, énekesekből, versmondókból álló társaság, akik szívügyüknek tekintik a hazaszeretet tolmácsolását.
 A társaság három tagjával beszélgettünk: László Péter, Táborszki Richárd és Majer Zsolt nyilatkozott.

-IMP: A Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság két szempontból is újdonságot jelent szűkebb régiónk kulturális életében. Egyrészt a névválasztás, másrészt előadásaitok jellege és repertoárja miatt. Milyen körülmények között és milyen szándékkal hoztátok létre a társaságot?

- A Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság 2011. március 26-án alakult a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A társaság kiadványainak és előadásainak célja Tormay Cécile életének és műveinek bemutatása, népszerűsítése, a kultúra őrzése, ápolása klasszikus, kortárs és saját művek által. az idegenbe szakadt területeken a magyarságtudat erősítése, fiatal tehetségek felkarolása. A társaság László Péter ötlete nyomán jött létre, alapításakor 10 főből állt, ebből hatan mindmáig megmaradtak.

- Miért esett a választás Tormay Cécilre, aki  a mai napig a magyar irodalomtörténet egyik vitatott és támadások kereszttüzében álló alakja?
- Két író neve jött szóba: Szabó Lőrincé és az írónőé. Azért esett utóbbira a választásunk, mert ő mentalitásban közelebb áll hozzánk. Tudtuk, hogy ez miatt lesznek problémák vagy nehézségek, és meg kell harcolni a sikerért, de a döntésünk végleges volt. ...Hiszen Tormay Cécile sok mindenben volt "első" a magyar irodalomban. Ő az egyetlen magyar írónő, akit Nobel-díjra jelöltek, méghozzá kétszer is, 1936-ban és 1937-ben, de halála miatt nem kapta meg a kitüntetést. Ő volt a maga idejében a leghíresebb magyar írónő. Neki jelent meg Magyarországon először novelláskötete könyvalakban, Apród-szerelem címmel. A magyar írónők közül az ő műveit fordították le legtöbb nyelvre, pontosan 11-re (angol, német, olasz, francia, észt, holland, svéd, dán, norvég, finn, lengyel). Ő maga angolul, németül, olaszul és franciául beszélt. S végül, de a mi esetünkben talán a legfontosabb indok: Tormay Cécile ismertette meg Balassagyarmat nevét a világgal, Bujdosó Könyvének köszönhetően. Emlékezetét fellépéseinken kívül is igyekszünk ápolni:  1995-ben helyezték vissza az emléktáblát a házra, amelyben balassagyarmati tartózkodása idején lakott, amit 2011-ben mi koszorúztunk először.

- A társaság jellege és repertoárja is újszerű....

- Célunk az volt, hogy irodalmi társaság legyünk ugyan, de újítva. Azt szerettük volna, hogy ne csak zártkörű felolvasások legyenek, mint más társaságok esetében, hanem lépjünk ki a közönség elé és tudjunk ADNI az embereknek. Friss vérkeringést szerettünk volna vinni az elfásult erekbe, kidomborítva a hazafiságot. Megismertetni a kevésbé ismert szerzőket is, így Sajó Sándort, Szatmáry Istvánt és a többi magyar nemzeti konzervatív írót, akik nincsenek benne a köztudatban. Ez a nehezebb, de szebb út. Új út, melynek mezsgyéjén megőrizzük  a hagyományokat is.

 

- Kevésbé köztudott, hogy Ti nem csak fellépéseken szerepeltek....

- Pedig a társaság munkája valóban nem csak a fellépéseket jelenti. Rendszeresen adunk ki irodalmi és történelmi antológiákat is, előbbi címe: Tűzőrző, utóbbié Palóc Fokos. Ezek évente jelennek meg.

-A fellépéseitek is nagyon színesek.

-Igen, erre odafigyelünk. Műsoraink sokrétűek, pörgősek. Komolyzene (furulya), versek, próza, könnyűzene (megzenésített versek, saját dalok, feldolgozások) váltják egymást.

Másik újításunk az ún. párbeszédes verselés, amikor a szereplők nem összefüggő szöveget, hanem egy-egy mondatot mondanak felváltva- ezzel is megtörve a monotonitást. Egyébként nemcsak hazafias vagy irodalmi témájú összeállításaink vannak, hanem ezek mellett még nagyon sok: lírai versek és dalok, tájleíró versek és dalok, vidám versek és dalok (bordalok), március 15-ei ünnepi műsor, gyermekversek és dalok óvodásoknak és iskolásoknak, vallásos versek és dalok, trianoni műsor, augusztus 20-ai ünnepi műsor, október 23-ai ünnepi műsor, komolyzene, vegyes tartalmú versek és dalok, költészet napi műsor, Sajó Sándor-versek és dalok, Szabó Lőrinc-versek és dalok, Civitas Fortissima műsor, Elmellőzött magyar költők versei és dalai, Petőfi Sándor-versek, karácsonyi ünnepi műsor, saját versek és dalok- ezeken kívül történelmi előadások megtartását is vállaljuk történeti, irodalom-történeti, őstörténeti, helytörténeti, néprajzi, régészeti témákban. Szívesen megyünk iskolákba szerepelni.

 

-Ilyen széles kínálathoz hány ember szükséges? Milyen összetételű a társaság?

-Társaságunk kb. 50 főből áll. Az Elnökség : László Péter-elnök, irodalmi elnökhelyettes: Vizoviczki Renáta, történelmi elnökhelyettes: Palánki Lénárd, titkár: Táborszki Richárd

Szereplők: László Péter: vers, Majer Zsolt: ének, Menyhárt Éva: ének, Palánki Éva és Lénárd: furulya, Táborszki Richárd: gitár, Mészáros Gábor: szájharmonika, Horváth Lászlóné: vers. próza, Szlatinszky Ivett: vers, Járja Bence: vers, Vizoviczki Renáta: vers, Goda Regina: vers

 Ám a szereplőkön kívül vannak olyan tagjaink is, akik kutatómunkát folytatnak. Így Koplányi Bence hadisírkutató, Hrubik Béla, költő, Ipolynyék polgármestere, Gere József vasúttörténész.

Tiszteletbeli tagok: Buttler Mária bárónő, Rácz Jenő, református lelkész, restaurátor, történelmi előadó, Jobbágy Éva, a budapesti Tormay Kör elnöke.

- A rendkívül tudatos célok és hazafias elkötelezettség azt sugallja, hogy a tagok történészek, irodalmárok...

- Nem így van, bár sokunknál megfigyelhető a családi indíttatás és vonatkozások. Mindannyiunknak van civil szakmája, ám a történelem és irodalom életünk szerves része. Több, mint hobbi ez. Már olyan vagyunk, mint egy nagy család. Elkötelezettek vagyunk az ügy iránt, amit felvállaltunk és képviselünk, küldetésnek tekintjük, nemes feladatnak.

- Ezt a szép szándékot talán nehezíti a sok és sokféle ember, aki egyszerre lép színpadra-nyilván más ez így, mint egy szóló produkció.
- A társasági jelleg megköveteli a tagoktól az alázatot. Senki nem akar túltenni a másikon, egymásnak és egymásért vagyunk. Más, mint egy egyedüli produkció, de talán ez adja a szépségét is: a sok ember hozza magával a javaslatait, esetleg saját szerzeményeiket, mint például Táborszki Ricsi és Majer Zsolti a Rejtett kincsek nevű előző zenekaruk dalait, amelyek közül az Itt vagy velem című dalt mai napig játszuk.
 

- Merre felé léptek fel műsoraitokkal?

- Nagyon sok helyen jártunk már, így természetesen Balassagyarmaton, Nógrád megye településein, de határainkon túl is,  Felvidéken, és 2013-ban Erdélybe is eljutottunk három taggal.
Elmondhatatlan érzés látni, hogyan hat a közönségre az előadásunk, nagyon sokszor sírnak, megkönnyezik a műsort. Ez leginkább a határokon túlra szakadt magyarokra igaz, akik még hatványozottabban élik meg a történelem, Trianon ejtette sebeket. Fontos számunkra, hogy elindítsunk az emberekben valamit....Egymásnak is örömet szerzünk és azoknak is, akik meghallgatnak minket.
Előadásainkkal szeretnénk elmondani mindazt, amiről az emberek addig nem hallottak, ami nincs benne a köztudatban, ezért ez számunkra egyfajta misszió:menteni és átmenteni a menthetőt...

- A tartalmas múlt után milyen terveitek vannak a jövőt illetően?

- Rengeteg fellépés vár ránk 2014-ben is. Az ipolysági Sajó Sándor versmondó versenyen meghívást kaptunk Délvidékre. Fellépünk a Civitas Fortissima előestéjén, január 28-án a Mikszáth Kálmán Művelődési Házban. Februárban Buttler Mária bárónőnek adunk műsort patvarci kastélyában. Felvidékre is szeretnénk minél többször eljutni, és természetesen Trianonhoz kapcsolódóan is sok megemlékezésen fogunk részt venni.

Hosszú távon pedig minél tovább és minél profibban szeretnénk a társaságot működtetni és fellépni .

ipoly-menti panoráma nyomán...

/www.ipoly-menti.hu/