VI. Legbátrabb Város Emléktúra - Időpont változás!

Ennek technikai okai vannak.
A szervezők kérik az időpont változás figyelembevételét.
2016-ban is megrendezésre kerül a Legbátrabb Város Emléktúra. Már hatodik alkalommal.
Ismét lehetőség lesz Budapestről is eljutni a rendezvényre szervezett külön busszal.
A menetrend a korábbi évekhez hasonló lesz. Balassagyarmaton a vasútállomáson lesz gyülekező 8.30-kor, a túra indulópontja pedig a magyarnándori vasútállomás lesz. A magyarnándori gyülekező időpontja 9.00.
Balassagyarmatról a túra résztvevői külön busszal tudnak kijutni Magyarnándorba.
Ennek költsége: 500 Ft/fő
A Budapestről induló buszra lehet jelentkezni az alábbi e-mail címen:
busz@hvim.hu
Ha a túrán nem tudsz részt venni de megemlékeznél őseinkről akkor csatlakozz hozzánk
az I. Világháborús katonai temetőnél!
A várható érkezés: 15.00-15.30
Addig is egy kis kedvcsináló:
Beszámoló az V. Legbátrabb Város Emléktúráról
Vizy Zsigmond szelleme életre
kelt!
Az V. Legbátrabb Város Emléktúrán őseink újra üzentek a mai magyaroknak.
Az előző
napok zord időjárása ellenére is majd száz túrázó, megemlékező tartotta
fontosnak a részvételt és a balassagyarmati hősök előtt való főhajtást.
Túránkat az eddig megszokottakhoz hasonlóan a balassagyarmati vasútállomáson
kezdtük egy koszorúzással, ahol a „Csehkiverés” második legnagyobb csatája
folyt 1919-ben. Magyarnándorban fogadott minket Sándor István polgármester, aki
az idén elhelyezett emléktábla árnyékában méltatta őseinket, akik nélkül a
környék falvai sem lennének Magyarország részei. Reméljük, hogy jövőre erről
már a falu lakossága is nagyobb létszámban fog megemlékezni ezekben, a büszke napokban.
A múltidézés csak ekkor vette igazán kezdetét. A túrán résztvevők a
menetoszlopba rendezés után átélhették, hogy milyen szónoklat után indultak
honvédeink Balassagyarmat felszabadítására. Vizy Zsigmond századost nem csak a
korhű egyenruha röpítette a mai kényelmes jelenünkbe, hanem az is, hogy
hagyományőrző társunk Szakács László (A Vitézi Rend Nógrád megyei
székkapitánya) a lelkek mélyéig ható beszéddel villantotta fel az akkori kor
tragikus helyzetét. Azt, hogy milyen bilincs és árulás veszélyeztette nemzetünk
létezését. Valamint, hogy ezekben a gyászos és végzetes időkben mit jelentett a
becsületes magyar tisztek kiállása, amikor ezért akár az életükkel is
fizethettek.
Őseink ennek
az üzenetnek a segítségével tekintettek le ránk az örök harcmezőkről.
Mindemellett az égiek is megajándékozták a túrázókat és a hét legszebb,
napsütéses napját nyújtották számunkra, így bánhatja, aki a rossz időtől tartva
nem csatlakozott a menethez. A körülmények a későbbiekben azért próbára is
tették a résztvevőket, hiszen sok helyen sártenger és tengernyi belvíz
nehezítette a felszabadításra indult csapat előrenyomulását. De a cserhát lankái,
gerincei és a festői panoráma mindenkit kárpótolt a megpróbáltatásokért. Szűgy
Község határában, annak a dombnak a lábánál pihenhettek meg a túrázok, ahonnan
Ferenc József 1894-ben megtekintette az úgynevezett Kaiser Manővert(Nagy őszi
záró hadgyakorlat). A felszabadító csoport előretolt felderítő járőrei forró
teával várták bajtársaikat és egy emléklappal ajándékozták meg a résztvevőket.
Ezen a plaketten pedig a korabeli 16-osok tábori lapjának fejléce és három
korabeli bakanóta található meg. Balassagyarmatra érkezve az I. Világháborús
katonatemetőben emlékeztünk a magyar honvédekre és a balassagyarmati harcokban
hősi halált halt hősökre. Gere József helytörténész most is precízen idézte fel
a 16-osok emlékét és a „Csehkiverés” napjait. Majer Zsolt a Tormay Cécile
Irodalmi és Történelmi Társaság tagja pedig saját szerzeményével lepte meg az
emlékezőket. Mindeközben a Romhányi Dalárda előadásában korabeli katonadalok csendültek
fel, és idézték meg dédnagyapáink küzdelmeit és áldozatvállalását.
Utunkat a
városháza felé folytattuk ahol Medvácz Lajos Balassagyarmat polgármestere
fogadta a túra résztvevőit, majd köszönte meg nekik, hogy teljesítették az
általa már zarándoklatnak nevezett megpróbáltatást. Reményét fejezte ki, hogy a
jelenlévők minél több helyre viszik a balassagyarmatiak hírét és, hogy jövőre
újra visszatérnek a városháza falán lévő szakrális emléktáblához. A gyarmati
naplementében, a csípős hidegben Cservenák Mihály környékbeli fiatal diák
szavalása forrósította fel a megfáradt vándorok lelkét. Saját szerzeménye, és a
vers hazafias töltete példaértékű lehet a mai fiatalok számára. Jómagam a száz
évvel ezelőtti vérzivataros időket idéztem meg és példaként állítottam őseinket a jelenlegi nemzedékek elé, akik a legnagyobb vészkorszakban sem felejtették el az Isten, haza és család
szolgálatát és ennek köszönhetően mentették meg szülőföldünk egy darabját a
magyar hazának.
Túránk
legvégén pedig a nemrég felújított Huszár-villához értünk. Itt található a
sanyarú sorsra ítélt Tormay Cécile írónő emléktáblája. Incze Béla a Hvim
alelnöke már a hold világításánál osztotta meg velünk gondolatait arról, hogy
mit üzen az írónő a mai fiataloknak. László Péter a Tormay Cécile Irodalmi és
Történelmi Társaság elnöke a jövőben elkészülő rockoperából adott elő egy
részletet, amely színpadi mű a „Csehkiverésnek” fog emléket állítani. A
Romhányi Dalárda végig kísérte mindhárom helyszínen a megemlékezésünket és a
Hiszekegy, valamint a Palóc himnusz és a Szózat eléneklésével zárták az idei
emléktúrát. Matúz Gábornak köszönhetően
pedig az ideiglenesen Január 29-én megnyílt Civitas Fortissima Múzeumot is
megtekinthették a túrát teljesítők.
Dobrocsi
Lénárd
Szervező
Balassagyarmat ünnepe
Sokrétű
programsorozattal ünnepelte csütörtökön a Legbátrabb Város
közössége, hogy kilencvenhat esztendővel ezelőtt az elődök
kiűzték a cseh betolakodókat és egy darabnyi földet megmentettek
a hazának.
Reggel kilenc órakor a
temető katolikus ravatalozójánál didergős, fagyos időben
kezdődött az események sora. Itt a Balassi Bálint Gimnázium
tanulói adtak elő műsort. Fellépett az intézmény énekkara, a
tizenegyedik és tizenkettedik osztályos diákok pedig verses-prózás
formában elevenítették fel a korabeli történéseket. Borenszkiné
Imre Éva igazgató gondolatait a diákönkormányzat elnöke, Nagy
Anna Eszter tolmácsolta a hallgatóságnak. A szónok párhuzamot
vont Balassi Bálint korának törökellenes küzdelmei és a
balassagyarmatiak honmentő harcai között, azzal a különbséggel,
hogy míg a törökök elől sok helyen megfutottak, elmenekültek az
emberek, addig az Ipoly-parti város védelmében összefogtak a
polgárok, vasutasok, katonák – és győzelemmel vívták meg a
létfontosságú ütközetet. Az őket segítő diákok sorában
pedig később híressé vált személyiségek, így Horváth Endre
grafikusművész és Ligeti Lajos orientalista is vezérszerepet
vállaltak a fiatalok irányításában.
Délután egykor, a MÁV
állomáson, a két vasutas hősi halott, Rózsa András és
Petrovics József márványtáblájánál a Szabó Lőrinc Általános
Iskola tanulói emlékeztek. Igazgatójuk, Fábián Gábor
„végigfutott” a cseh betöréstől a betolakodók elkergetéséig
eltelt két hét főbb fejleményein, és idézett például Horváth
Sándor egykori polgármester gondolataiból, kifejezve, hogy a két
világháború közötti korszakban mekkora becsben tartották a
gyarmatiak, a nem is olyan távoli múlt tetteit.
A központi ünnepségen,
a főtéren lévő Civitas Fortissima szobornál előbb Majer Zsolt
adta elő gitáron ez alkalomra írt hazafias dalát, majd Fábri
István szavalta Remenyik Sándor magyarságtudattal „átitatott”
költeményét, illetve énekelt a Balassagyarmati Dalegylet is.
Medvácz Lajos polgármester beszédében hangsúlyozta, az első
világháború forgatagát követően három radikális
rendszerváltás is történt Magyarországon, amelyet hazánk
legnagyobb történelmi tragédiája, Trianon tetőzött be. Ebben a
vészes időkben mutatták meg a balassagyarmatiak hazaszeretetüket,
amikor összefogtak azért, hogy a város magyar maradjon. Ennek az
összefogásnak méltó példája az a kézfogás, amellyel a
szociáldemokrata vasutas vezető Schuch István, és a vármegye
nevében a konzervatív politikus Pongrácz György 1919. január
27-én megpecsételte az együttműködését a csehek kiűzése
érdekében. A polgármester megemlítette a harcok első
halottjának, Czakó Balázsnak utolsó szavait is, amelyben
családjának üzen, hogy szereti őket, de édes hazáját még
jobban szereti. Medvácz Lajos emlékeztetett arra, hogy a gyarmatiak
minden évben felállítják a vitézség kapuját, amikor megidézik
Civitas Fortissima dicső napját. Külön kitért Kamarás József
szerepére: a „csehkiverést” gyermekfejjel átélő férfiú a
rendszerváltás idejétől haláláig vezéralakja volt a Legbátrabb
Város hőseinek emlékét megőrző mozgalomnak.
A központi ünnepség
végén az önkormányzatok, a civil szervezetek, a rendvédelmi
szervek és a különböző intézmények képviselői megkoszorúzták
a Városháza falán lévő emléktáblát.
Nyugat-nógrádi Napok - nyomán
2015-ben is Legbátrabb Város Emléktúra
Vigyük hírét az országmentő hősöknek!
A balassagyarmati hősök mellett fejet kell hajtanunk az Ipoly-mente
további hősei előtt is hiszen nélkülük nem lett volna ekkora eredménye
ezen cselekménynek.
Dejtár, Drégelypalánk, Őrhalom, Szécsény, Ipolytarnóc, Litke, Rapp.
Felhívás a balassagyarmati lakosság részére!
Ha a túrán nem tudsz részt venni de megemlékeznél őseinkről akkor csatlakozz hozzánk
az I. Világháborús katonai temetőnél!
A várható érkezés:15.00-15.30
A túra az eddig megszokottakhoz hasonlóan 2015.01.31-én 9.30-kor indul Magyarnándorból.
8.30-kor a balassagyarmati vasútállomáson, 9 óra után pedig a magyarnándori vasútállomáson gyülekezünk. A
gyarmati gyülekező után buszokkal jutunk ki a magyarnándori indulási
pontra, mivel a vasúti menetrendben nincsen megfelelő vonat az utóbbi évek vasutat ellehetetlenítő lépéseinek köszönhetően.
A Balassagyarmatról indított külön buszok útiköltsége 400Ft/Fő.
A túra végén megkoszorúzzuk Tormay Cécile
emléktábláját a Huszár-villánál ahol a Bujdosó könyv második felét írta
meg az eljövendő nemzedékeknek, valamint fejet hajtunk a balassagyarmati emlékhelyeken.
A túra hossza kb.: 20 km.
Idén újra lehetőség van Budapestről külön busszal eljutni a túrára. A busz indulási időpontja reggel 7.00. , helyszín: a kisföldalatti mexikói úti végállomása.
Előreláthatólag 2000 Ft összköltséggel kell számolniuk a jelentkezőknek (ez az oda-vissza utat is fedezi).
A külön buszra jelentkezni e-mail -en keresztül lehet a busz@hvim.hu címen.
A jelentkezőkkel telefonon is egyeztetjük a részleteket.
A buszokra Balassagyarmaton felszálló túrázóknak 400 Ft-os költséggel érdemes számolniuk.
Bármilyen további kérdés esetén állunk az érdeklődők rendelkezésére: legbatrabbvarostura@gmail.com -címen.
Hvim Rendezőség
![]() |
2014-ben ennyien voltunk.
Térképes segédlet a városunkba érkezőknek:
|
16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoport
Rövid interjúban mutatkozik be a balassagyarmati eseményeknek és az első világháború hőseinek emléket állító katonai hagyományőrző csoport. Bakos Gyulát a csoport vezetőjét kérdeztük a csapatról, valamint a csoport megszületésének körülményeiről.
Miért
és, hogyan alakult meg a hagyományőrző csoportjuk?
A
csoport megalakulásának miértjéhez 5 évet
kell visszaugranunk az időben, amikor
az első Legbátrabb Város emléktúra
ötlete Dobrocsi Lénárd fejéből
kipattant. Ezt az ötletet később tettek követték
és 2010. január 30-an megrendezésre
került az első emléktúra. Már ezen a
túrán felmerült egy katonai
hagyományőrző csoport megszervezése, amely
megidézi az 1919.január 29-i Cseh
kiverésben részt vett katonák, vasutasok és
polgárok felszerelését és egyenruháját,
valamint emléket állít ennek a hősi tettsorozatnak a hagyományőrzés segítségével is. A
következő túrákon a kornak megfelelő
ruhák viselésével, felszerelési tárgyak
bemutatásával próbáltuk megidézni a "Csehkiverés" időszakát. Ezek a felszerelések főleg
a polgárság által viselt ruhadarabokból
és minimális katonai felszerelésből
álltak.
2014
júliusára csapatunknak sikerült három db
első világháborús egyenruhát beszerezni
és így méltóképpen megtudtunk emlékezni
a nagy háború kitörésének 100.
évfordulójáról. Ezzel egy időben
megalakítottuk a 16-os Honvéd
Katonai Hagyományőrző Csoportot.
Miért
ezt a nevet választották?
Logikusnak
tűnt, ha már a városunkban
állomásozott a l6/II-es zászlóalj és
végigharcolták a nagy háborút, majd
részt vettek a cseh kiverésben, hogy
az ezred nevét vegyük fel.
Miért
fontos Önöknek ez az időszak?
Magyarország történelme
során több háborúban is részt
vett, viszont az I. Világháború volt az
első olyan totális háború, melyben a
határ vonalak civil és katona között
szinte már teljesen elmosódott.
Az Osztrák-magyar monarchia ember
vesztesége egymillió -egyszázezer volt, ebből
a magyar királyságé 53O.965 katona.
Nincs olyan magyar család, kinek a
rokonságában ne lenne valaki , aki
harcolt, vagy elesett a I. világháborúban.
Ebben a háborúban a magyar baka kitartóan,
bátran küzdött hazájáért és a
családjáért. Galíciától Doberdóig,
vagy a balkáni hadszíntéren katonáink
mindenhol állták a sarat az ellenséggel
szemben. A háború négy éve alatt,
szinte minden napra jut egy olyan
fegyver tény, amely a magyar katona ember
feletti kitartását , haza szeretetét és bátorságát
példázza. . Ezek a hősök egy
szebb és jobb Magyarországért adták az életüket.
Kötelességünknek érezzük , hogy emléküket
méltóképpen megőrizzük és ápoljuk.
A "Csehkiverés", hogyan kapcsolódik az I.
világháborúhoz?
Balassagyarmaton
a történelme során mindig tartózkodott kisebb-nagyobb katonaság. Az 1867-ik évi
kiegyezést követően megalakult az önálló
magyar hadsereg, melynek neve magyar királyi honvédség
lett. 1883-ban Balassagyarmat nekifogott egy uj
és korszerű laktanya építésének, melyet l884 őszén
vettek birtokba a honvédek. l89O-ben
átszervezték a hadsereget és a l6-ik
gyalogezred II.zászlóalja került a városunkba,
az ezredparancsnokság és a zászlóalj
Besztercebányára, míg a III. zászlóalj
Jolsván állomásozott. A
16-sok végig harcolták a
nagy háborút, Prezemysl től
Isonzóig. Amikor 1918-ban
bekövetkezett az összeomlás, a gyalogezred
katonái hazatértek, nagy részük felsőbb
utasításra leszerelt. Balassagyarmaton
csak egy kisebb tiszti különítmény
maradt Vizy Zsigmond százados vezetésével,
mely később részt vett a cseh
kiverésben.
Ezek
szerint a gyarmati bakák nem csak a fronton harcoltak?
1918
végére a l6.-ik gyalogezred létszáma
jelentősen megcsappant. A katonák nagyrésze
felsőbb parancsra leszerelt és hazatért
szeretteihez.
Balassagyarmaton
csak egy kisebb tiszti különítmény
maradt. 1919. január 29-én a l6-os és a 38-as
gyalogezred különítményei vettek részt
a "csehkiverésben".
Mennyien
vannak?
Jelenleg
csapatunk 5 főből áll, ebből 3 fő
a l6 honvéd gyalogezred egyenruháját
viseli, 2 fő pedig mint l9l9-es
csehkiverő balassagyarmati polgárokat kívánja
megtestesíteni.
Milyen egyenruhájuk
és felszereléseik vannak?
Csapatunk
katonai egyenruhája 1908 mintájú zubbonyból,
1916 M nadrágból, lábszártekercsből és
1908 M tábori sapkából áll. Ez mellett
kenyértarisznya, gyalogsági ásó, kulacs,
evőcsésze, rohamsisak, hátizsák, rohamkés
és karabély. A felszerelés
folyamatosan bővül , célunk a teljes
korhűség elérése.
Van
valamilyen üzenete a hagyományőrzésnek a fiatalok felé?
Mindenféle
hagyományőrzésnek kell, hogy legyen valamilyen
üzenete a fiatalság felé. A mi
hagyományőrző csoportunk a magyar
honvédek kitartására és bátorságára,
a magyar katona vitézségére hívja
fel a mai fiatalok figyelmét és próbálja
megértetni velük a bajtársiasság
lényegét, mert ma már elképzelhetetlen az
emberek számára az a pokol,
amit a magyar honvéd a
lövészárkokban megélt, vagy mikor a
roham előtt még utoljára kezet
szorított a bajtársával.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)