2015-ben is Legbátrabb Város Emléktúra

Vigyük hírét az országmentő hősöknek!

A balassagyarmati hősök mellett fejet kell hajtanunk az Ipoly-mente további hősei előtt is hiszen nélkülük nem lett volna ekkora eredménye ezen cselekménynek.

Dejtár, Drégelypalánk, Őrhalom, Szécsény, Ipolytarnóc, Litke, Rapp.

Felhívás a balassagyarmati lakosság részére!

Ha a túrán nem tudsz részt venni de megemlékeznél őseinkről akkor csatlakozz hozzánk 

az I. Világháborús katonai temetőnél!

A várható érkezés:15.00-15.30

A túra az eddig megszokottakhoz hasonlóan 2015.01.31-én 9.30-kor indul Magyarnándorból.

8.30-kor a balassagyarmati vasútállomáson, 9 óra után pedig a magyarnándori vasútállomáson gyülekezünk. A gyarmati gyülekező után buszokkal jutunk ki a magyarnándori indulási pontra, mivel a vasúti menetrendben nincsen megfelelő vonat az utóbbi évek vasutat ellehetetlenítő lépéseinek köszönhetően.

A Balassagyarmatról indított külön buszok útiköltsége 400Ft/Fő.

A túra végén megkoszorúzzuk Tormay Cécile emléktábláját a Huszár-villánál ahol a Bujdosó könyv második felét írta meg az eljövendő nemzedékeknek, valamint fejet hajtunk a balassagyarmati emlékhelyeken.

A túra hossza kb.: 20 km.

Idén újra lehetőség van Budapestről külön busszal eljutni a túrára. A busz indulási időpontja reggel 7.00. , helyszín: a kisföldalatti mexikói úti végállomása.

Előreláthatólag 2000 Ft összköltséggel kell számolniuk a jelentkezőknek (ez az oda-vissza utat is fedezi).

A külön buszra jelentkezni e-mail -en keresztül lehet a busz@hvim.hu címen.

A jelentkezőkkel telefonon is egyeztetjük a részleteket.

A buszokra Balassagyarmaton felszálló túrázóknak 400 Ft-os költséggel érdemes számolniuk.

Bármilyen további kérdés esetén állunk az érdeklődők rendelkezésére: legbatrabbvarostura@gmail.com -címen.

Hvim Rendezőség

2014-ben ennyien voltunk.

Térképes segédlet a városunkba érkezőknek:

16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző Csoport

Rövid interjúban mutatkozik be a balassagyarmati eseményeknek és az első világháború hőseinek emléket állító katonai hagyományőrző csoport. Bakos Gyulát a csoport vezetőjét kérdeztük a csapatról, valamint a csoport megszületésének körülményeiről.

Miért és, hogyan alakult meg a hagyományőrző csoportjuk?

A csoport  megalakulásának  miértjéhez  5 évet kell  visszaugranunk  az  időben,  amikor  az  első Legbátrabb  Város  emléktúra  ötlete  Dobrocsi  Lénárd  fejéből  kipattant. Ezt  az ötletet később tettek  követték és   2010. január  30-an   megrendezésre  került  az  első  emléktúra. Már ezen  a  túrán  felmerült   egy   katonai  hagyományőrző  csoport  megszervezése,  amely   megidézi    az 1919.január  29-i  Cseh  kiverésben  részt vett katonák,  vasutasok és  polgárok   felszerelését és  egyenruháját, valamint emléket állít ennek a hősi tettsorozatnak a hagyományőrzés segítségével is.  A  következő  túrákon  a  kornak  megfelelő  ruhák  viselésével,   felszerelési  tárgyak  bemutatásával próbáltuk megidézni  a "Csehkiverés" időszakát.  Ezek  a  felszerelések  főleg  a  polgárság  által  viselt  ruhadarabokból  és   minimális  katonai  felszerelésből álltak.

2014  júliusára  csapatunknak  sikerült  három  db  első  világháborús   egyenruhát  beszerezni és  így méltóképpen   megtudtunk  emlékezni  a   nagy háború  kitörésének  100. évfordulójáról.  Ezzel  egy időben  megalakítottuk  a    16-os  Honvéd   Katonai  Hagyományőrző   Csoportot.

Miért ezt a nevet választották?

Logikusnak   tűnt,  ha  már  a  városunkban  állomásozott  a  l6/II-es  zászlóalj és  végigharcolták  a  nagy  háborút,  majd   részt vettek  a  cseh  kiverésben,  hogy az  ezred  nevét  vegyük  fel.  

Miért  fontos Önöknek  ez az  időszak?

Magyarország történelme  során   több   háborúban is  részt vett,  viszont az  I. Világháború  volt  az  első olyan  totális  háború,  melyben  a   határ vonalak   civil és  katona között  szinte   már   teljesen  elmosódott.  Az  Osztrák-magyar  monarchia  ember  vesztesége  egymillió -egyszázezer  volt,  ebből  a  magyar  királyságé   53O.965 katona.  Nincs olyan magyar  család,  kinek  a  rokonságában  ne  lenne  valaki ,   aki  harcolt,  vagy  elesett  a  I. világháborúban.   Ebben  a  háborúban  a magyar baka  kitartóan,  bátran  küzdött    hazájáért és  a   családjáért.   Galíciától  Doberdóig,  vagy  a  balkáni  hadszíntéren  katonáink  mindenhol állták   a  sarat az  ellenséggel  szemben. A  háború  négy  éve  alatt,  szinte minden napra   jut  egy  olyan  fegyver tény,  amely  a  magyar katona  ember feletti kitartását ,  haza szeretetét és  bátorságát  példázza.  .   Ezek  a hősök   egy  szebb és jobb  Magyarországért adták  az életüket. Kötelességünknek érezzük , hogy  emléküket  méltóképpen megőrizzük  és   ápoljuk. 

A "Csehkiverés", hogyan kapcsolódik az I. világháborúhoz?

Balassagyarmaton a történelme során mindig tartózkodott kisebb-nagyobb  katonaság.  Az  1867-ik évi  kiegyezést követően megalakult  az  önálló magyar  hadsereg, melynek neve  magyar királyi  honvédség lett.  1883-ban Balassagyarmat  nekifogott  egy  uj  és korszerű laktanya építésének, melyet  l884 őszén  vettek  birtokba  a  honvédek.    l89O-ben  átszervezték   a hadsereget és  a  l6-ik  gyalogezred  II.zászlóalja került  a  városunkba,  az  ezredparancsnokság és  a  zászlóalj  Besztercebányára,  míg  a  III.  zászlóalj  Jolsván állomásozott.     A  16-sok   végig  harcolták   a   nagy   háborút,    Prezemysl től   Isonzóig.    Amikor  1918-ban  bekövetkezett az összeomlás,  a  gyalogezred  katonái hazatértek,  nagy  részük  felsőbb  utasításra   leszerelt.   Balassagyarmaton  csak  egy  kisebb  tiszti  különítmény  maradt  Vizy  Zsigmond  százados  vezetésével, mely később  részt  vett  a   cseh  kiverésben.

Ezek szerint a gyarmati bakák nem csak a fronton harcoltak?

1918 végére  a  l6.-ik   gyalogezred  létszáma  jelentősen megcsappant.  A  katonák nagyrésze  felsőbb parancsra  leszerelt és   hazatért  szeretteihez.

Balassagyarmaton  csak  egy  kisebb  tiszti  különítmény  maradt.    1919.  január  29-én  a  l6-os  és  a   38-as  gyalogezred  különítményei  vettek  részt  a    "csehkiverésben".    

Mennyien  vannak?

Jelenleg  csapatunk  5  főből áll,   ebből  3 fő  a  l6 honvéd  gyalogezred   egyenruháját  viseli,   2 fő pedig   mint   l9l9-es csehkiverő  balassagyarmati  polgárokat kívánja megtestesíteni.

Milyen egyenruhájuk és felszereléseik  vannak?

Csapatunk  katonai  egyenruhája  1908 mintájú zubbonyból,  1916  M nadrágból,   lábszártekercsből és  1908 M   tábori  sapkából  áll. Ez mellett  kenyértarisznya,  gyalogsági  ásó,  kulacs,  evőcsésze,  rohamsisak,  hátizsák,  rohamkés  és   karabély.   A  felszerelés  folyamatosan  bővül ,  célunk  a  teljes  korhűség  elérése.

Van valamilyen üzenete a hagyományőrzésnek a fiatalok felé?

Mindenféle  hagyományőrzésnek  kell, hogy  legyen  valamilyen üzenete  a  fiatalság  felé.   A  mi hagyományőrző  csoportunk  a  magyar  honvédek  kitartására és  bátorságára,   a  magyar  katona  vitézségére  hívja  fel  a  mai  fiatalok  figyelmét és próbálja  megértetni  velük  a   bajtársiasság  lényegét, mert ma  már  elképzelhetetlen  az  emberek  számára   az  a pokol,   amit   a  magyar  honvéd   a  lövészárkokban megélt,  vagy  mikor  a   roham  előtt  még   utoljára  kezet szorított  a  bajtársával.  

Balassagyarmat megemlékezései 2015 Január 28-29-én.

Negyedik alkalommal emlékeztünk a Legbátrabb Város emléktúrán

2014 februárjának első napján újra összegyűltek a Cserhát szívében azok akik nem engedik elfeledni a balassagyarmati és a nógrádi ősök hősiességének emlékét. Borús de mégis hangulatos, időnként napos időben indultunk utunkra immár negyedik alkalommal. Az eddig megszokottakhoz hasonlóan ismét a magyarnándori vasútállomás volt túránk kiindulópontja ahonnan annak idején a város felszabadítására vállalkozó honvédek is útra indultak.

Örömteli volt látni az évről évre növekvő érdeklődést aminek köszönhetően idén volt a legmagasabb a részvétel. Közel 160 fő vett részt az emléktúrán és idén már beérni látszottak erőfeszítéseink melynek egyik legfontosabb eleme, hogy az ifjúsághoz eljuttassuk a „Csehkiverés” példamutató üzenetét. Minden eddiginél több iskolás túrázott velünk, közöttük egy iskolai osztály is. Álljon eme pedagógus példája mindenki előtt, milyen egy igazi történelemóra.

Idén újabb szintfoltja volt a rendezvénynek, hogy kezd kialakulni a „Csehkiverés” illetve az emléktúra köré szerveződő hagyományőrző csoport, melynek egyre színvonalasabb a megjelenése. Többek között nekik volt köszönhető az a kis meglepetés hadijáték bemutató is ahol egy az erdőből kimenekülő cseh kémet fogtak el a túrázok szeme láttára és adták át a túrázóknak. Ezek után volt a túra egyik pihenőpontja ahol, vendégül lett látva minden résztvevő egy pohár forró teára valamint pogácsára és kalácsra. A tavalyi túrához hasonlóan újra megtekinthető volt számos korabeli relikvia és fegyver.

Az eddigi évekhez hasonlóan a vasútállomáson a Huszár-villánál ahol Tormay Cécile emléktáblája található valamint a városházánál is megemlékeztünk.
Valamint megtettük amit már rég követel a hősök emléke: fejet hajtottunk az egykori laktanya helyén álló épületnél ahol a legnagyobb harcok folytak 1919-ben. Az elmúlt 25 évben nem volt rá példa, hogy itt is megemlékezhessen az utókor.

A méltó emlékezésben segítségünkre volt és méltatta a csehkiverő hősöket valamint a túra résztvevőit Pulay László a Civitas Fortissima Kör alelnöke, Gere József helytörténész valamint Zagyva György Gyula a Hvim társelnöke és jómagam. A túrázók megtudhatták, hogy az elkövetkező években a Civitas Fortissima múzeum méltóbb helyre a Huszár villába fog költözni ha az égiek is az ügy mellé állnak. Valamint nagyobb hangsúlyt kaptak a Balassagyarmat környéki falvak hősei is akik ugyanúgy fegyverbe vonultak mint a Nyugat-magyarországi felkelés alkalmával a Rongyos gárdisták.
A túra résztvevői a nyugati határtól egészen Borsod-vármegyéig viszik majd a gyarmatiak hősiességének hírét hiszen idén is az ország minden szegletéből érkeztek részvevők akiknek fontos volt tisztelegni Balassagyarmat és a Nógrádi-front harcosainak emléke előtt.

Dobrocsi Lénárd

Hamarosan videó beszámolóval is jelentkezünk.

Képgaléria:

Videós beszámoló a IV. Legbátrabb Város emléktúráról

Várunk mindenkit jövőre is!

Számíthatsz ránk!

Mi ott leszünk!

Communitas Fidelissima - Leghűségesebb Falu (falvak)

Elfogadta az Országgyűlés a hűség falvairól szóló törvényjavaslatot  2014. december 16. 13:56-kor.

Elfogadta 177 igen, 3 nem és 3 tartózkodó szavazattal az Országgyűlés kedden a Hűség falvairól szóló fideszes törvényjavaslatot.

A törvénnyel az Országgyűlés fejet hajt a nyugat-magyarországi területek elszakítása ellen 1921-ben kibontakozó fegyveres küzdelem résztvevői és az 1922. évi népszövetségi döntést kikényszerítő falvak lakosainak bátor magatartása előtt, amellyel kivívták településeik Magyarországhoz tartozását.

Az Országgyűlés Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek a Leghűségesebb Falu ("Communitas Fidelissima") címet adományozza.

Felsőcsatár

Horvátlövő

Narda

Pornóapáti

Szentpéterfa

Vaskeresztes

Ólmod

Hűség Napja - Sopron - December 14.

93 éve, ezen a napon népszavazást tartottak. 1921-ben Sopronban hitet tettek a magyar nemzet mellett. Isten áldja a Rongyos Gárdát, amelynek küzdelme lehetővé tette ezt a választást. Legyen példa előttünk az, hogy amiről nem mondunk le, az mindig a miénk marad!

A népszavazás Sopronban 

1921. december 8-án Felső-Sziléziából antant rendfenntartó kontingens érkezett Sopronba, hogy a velencei szerződés értelmében népszavazás döntsön a város és szűkebb környéke sorsáról.
November 23-i keltezéssel Népszavazási Szabályzat látott napvilágot. Ez többek között leszögezte, hogy a népszavazás előbb Sopronban történik meg, majd a következő nyolc falu voksolhat hovatartozásáról: Fertőrákos, Balf, Kópháza, Fertőboz, Nagycenk, Harka, Bánfalva, Ágfalva. A két aktus részeredménye együttesen adja a szavazás végeredményét. A szabályzat 4. pontja értelmében azok a férfiak és nők szavazhattak, akik 1921. január 1-jén betöltötték a huszadik életévüket, a népszavazási területen születtek, ott községi illetőséggel bírtak, vagy 1919. január elseje előtt a kérdéses területen állandó lakóhellyel rendelkeztek, illetve akik 1921. január 1-je óta a kérdéses területen állandó lakóhellyel bírtak. Az 5. pont a Népszavazási Központi Bizottság felállítását adta hírül, a 6. a várost szavazókörzetekre osztotta fel, a 7. pedig a nyolc szavazási bizottság felállításáról tudósított. A 10. pont kimondta, hogy a szavazás titkosan fog történni, míg a 12. pont az osztrák és magyar propaganda tevékenység megtiltását rendelte el. Ez utóbbit egyik fél sem tartotta be.

Október 20-a óta működött Sopronban – osztrákbarát helyi lakosok közreműködésével – az Ödenburger Heimat- dienst nevű propagandaszervezet. Röpcédulák, levelezőlapok nyomtatványok tucatjaival próbálták befolyásolni a szavazásra jogosult lakosságot. Az élénk osztrák agitáció a magyar felet is cselekvésre ösztönözte. Magyar, német, horvát sőt hienc nyelvjárásban írt röplapok feleseltek egymással. A selmeci főiskolások ellenőrző őrjáratokat tartottak. Az osztrák és magyar propagandisták között napirenden voltak az éles szóváltások, sőt a verekedések is.

Hőseink emléke előtt fejethajtva

A nagy háború kitörésének 100. évordulójára emlékeztek Palócország fővárosában

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom balassagyarmati tagszervezetének és a Jobbik IT balassagyarmati tagszervezetének közös szervezésében a helyi Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság igényes műsorával tisztelegtek a balassagyarmati hazafiak az I. világháború hősei előtt.

A megemlékezés a Hősök terén vette kezdetét ahol Gere József beszélt a balassagyarmati bakákról és ennek kapcsán a 16-os honvéd szobor múltjáról és jövőjéről. A Tormay Társaság előadásában hangzottak el katonadalok és vérpezsdítő hazafias versek, valamint múltidéző visszaemlékezések.  A koszorúzás és a mécsesgyújtás után a megemlékezők csapata a Vitézi Rend kiséretében, I. Világháborús katonai hagyományőrzők vezetésével átvonultak a balassagyarmati katona temetőbe, ahol szintén hazafias versek elhangzása után elhelyezték a megemlékezés koszorúit és mécseseket gyújtottak az I. világháborúban életüket áldozó balassagyarmati honvédek tiszteletére. Zárásként Gere József helytörténész a katonatemető kalandos múltjába vezette vissza a résztvevőket.

További képek alább...