Negyedik alkalommal emlékeztünk a Legbátrabb Város emléktúrán

2014 februárjának első napján újra összegyűltek a Cserhát szívében azok akik nem engedik elfeledni a balassagyarmati és a nógrádi ősök hősiességének emlékét. Borús de mégis hangulatos, időnként napos időben indultunk utunkra immár negyedik alkalommal. Az eddig megszokottakhoz hasonlóan ismét a magyarnándori vasútállomás volt túránk kiindulópontja ahonnan annak idején a város felszabadítására vállalkozó honvédek is útra indultak.

Örömteli volt látni az évről évre növekvő érdeklődést aminek köszönhetően idén volt a legmagasabb a részvétel. Közel 160 fő vett részt az emléktúrán és idén már beérni látszottak erőfeszítéseink melynek egyik legfontosabb eleme, hogy az ifjúsághoz eljuttassuk a „Csehkiverés” példamutató üzenetét. Minden eddiginél több iskolás túrázott velünk, közöttük egy iskolai osztály is. Álljon eme pedagógus példája mindenki előtt, milyen egy igazi történelemóra.

Idén újabb szintfoltja volt a rendezvénynek, hogy kezd kialakulni a „Csehkiverés” illetve az emléktúra köré szerveződő hagyományőrző csoport, melynek egyre színvonalasabb a megjelenése. Többek között nekik volt köszönhető az a kis meglepetés hadijáték bemutató is ahol egy az erdőből kimenekülő cseh kémet fogtak el a túrázok szeme láttára és adták át a túrázóknak. Ezek után volt a túra egyik pihenőpontja ahol, vendégül lett látva minden résztvevő egy pohár forró teára valamint pogácsára és kalácsra. A tavalyi túrához hasonlóan újra megtekinthető volt számos korabeli relikvia és fegyver.

Az eddigi évekhez hasonlóan a vasútállomáson a Huszár-villánál ahol Tormay Cécile emléktáblája található valamint a városházánál is megemlékeztünk.
Valamint megtettük amit már rég követel a hősök emléke: fejet hajtottunk az egykori laktanya helyén álló épületnél ahol a legnagyobb harcok folytak 1919-ben. Az elmúlt 25 évben nem volt rá példa, hogy itt is megemlékezhessen az utókor.

A méltó emlékezésben segítségünkre volt és méltatta a csehkiverő hősöket valamint a túra résztvevőit Pulay László a Civitas Fortissima Kör alelnöke, Gere József helytörténész valamint Zagyva György Gyula a Hvim társelnöke és jómagam. A túrázók megtudhatták, hogy az elkövetkező években a Civitas Fortissima múzeum méltóbb helyre a Huszár villába fog költözni ha az égiek is az ügy mellé állnak. Valamint nagyobb hangsúlyt kaptak a Balassagyarmat környéki falvak hősei is akik ugyanúgy fegyverbe vonultak mint a Nyugat-magyarországi felkelés alkalmával a Rongyos gárdisták.
A túra résztvevői a nyugati határtól egészen Borsod-vármegyéig viszik majd a gyarmatiak hősiességének hírét hiszen idén is az ország minden szegletéből érkeztek részvevők akiknek fontos volt tisztelegni Balassagyarmat és a Nógrádi-front harcosainak emléke előtt.

Dobrocsi Lénárd

Hamarosan videó beszámolóval is jelentkezünk.

Képgaléria:

Videós beszámoló a IV. Legbátrabb Város emléktúráról

Várunk mindenkit jövőre is!

Számíthatsz ránk!

Mi ott leszünk!

Communitas Fidelissima - Leghűségesebb Falu (falvak)

Elfogadta az Országgyűlés a hűség falvairól szóló törvényjavaslatot  2014. december 16. 13:56-kor.

Elfogadta 177 igen, 3 nem és 3 tartózkodó szavazattal az Országgyűlés kedden a Hűség falvairól szóló fideszes törvényjavaslatot.

A törvénnyel az Országgyűlés fejet hajt a nyugat-magyarországi területek elszakítása ellen 1921-ben kibontakozó fegyveres küzdelem résztvevői és az 1922. évi népszövetségi döntést kikényszerítő falvak lakosainak bátor magatartása előtt, amellyel kivívták településeik Magyarországhoz tartozását.

Az Országgyűlés Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek a Leghűségesebb Falu ("Communitas Fidelissima") címet adományozza.

Felsőcsatár

Horvátlövő

Narda

Pornóapáti

Szentpéterfa

Vaskeresztes

Ólmod

Hűség Napja - Sopron - December 14.

93 éve, ezen a napon népszavazást tartottak. 1921-ben Sopronban hitet tettek a magyar nemzet mellett. Isten áldja a Rongyos Gárdát, amelynek küzdelme lehetővé tette ezt a választást. Legyen példa előttünk az, hogy amiről nem mondunk le, az mindig a miénk marad!

A népszavazás Sopronban 

1921. december 8-án Felső-Sziléziából antant rendfenntartó kontingens érkezett Sopronba, hogy a velencei szerződés értelmében népszavazás döntsön a város és szűkebb környéke sorsáról.
November 23-i keltezéssel Népszavazási Szabályzat látott napvilágot. Ez többek között leszögezte, hogy a népszavazás előbb Sopronban történik meg, majd a következő nyolc falu voksolhat hovatartozásáról: Fertőrákos, Balf, Kópháza, Fertőboz, Nagycenk, Harka, Bánfalva, Ágfalva. A két aktus részeredménye együttesen adja a szavazás végeredményét. A szabályzat 4. pontja értelmében azok a férfiak és nők szavazhattak, akik 1921. január 1-jén betöltötték a huszadik életévüket, a népszavazási területen születtek, ott községi illetőséggel bírtak, vagy 1919. január elseje előtt a kérdéses területen állandó lakóhellyel rendelkeztek, illetve akik 1921. január 1-je óta a kérdéses területen állandó lakóhellyel bírtak. Az 5. pont a Népszavazási Központi Bizottság felállítását adta hírül, a 6. a várost szavazókörzetekre osztotta fel, a 7. pedig a nyolc szavazási bizottság felállításáról tudósított. A 10. pont kimondta, hogy a szavazás titkosan fog történni, míg a 12. pont az osztrák és magyar propaganda tevékenység megtiltását rendelte el. Ez utóbbit egyik fél sem tartotta be.

Október 20-a óta működött Sopronban – osztrákbarát helyi lakosok közreműködésével – az Ödenburger Heimat- dienst nevű propagandaszervezet. Röpcédulák, levelezőlapok nyomtatványok tucatjaival próbálták befolyásolni a szavazásra jogosult lakosságot. Az élénk osztrák agitáció a magyar felet is cselekvésre ösztönözte. Magyar, német, horvát sőt hienc nyelvjárásban írt röplapok feleseltek egymással. A selmeci főiskolások ellenőrző őrjáratokat tartottak. Az osztrák és magyar propagandisták között napirenden voltak az éles szóváltások, sőt a verekedések is.